A felsőoktatásnak is jót tesz, ha a kamara és a gazdaság ott megjelenik - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszabadságnak adott interjúban. A kamara is részt vesz a január 21-én alakult felsőoktatási kerekasztal ülésein, amelynek tagja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is.

Parragh László szerint fönntarthatatlan, hogy van olyan főiskola, ahol felére csökkent a hallgatói, és változatlan maradt az oktatói létszám. A felsőoktatásban szerinte 550 ezer férőhely van, a tényleges létszám azonban csak 320 ezer. A kapacitás-felesleget le kellene építeni - mondta.

Hozzátette: nem örül annak, hogy 2012-ben és 2013-ban drasztikusan csökkent a felvételizők száma, de annak igen, hogy sokan látják: "a gazdaság nem akarja rátenni a mancsát a szerencsétlen egyetemekre", és a "társadalom megértette a változtatás szükségességét".

Elmondta: őt senki nem fogja meggyőzni arról, hogy ma az andragógia az egyik legfontosabb szak. "Szerintem azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem. Ez az a tücsökszak" - tette hozzá. Azon a tizenhat szakon, amelyeken a kormány eredetileg egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem akart biztosítani, végül ponthatárokat húztak: aki ezeket eléri, állami ösztöndíjas képzésre kerülhet be. A teljes listát itt találtátok, a kommunikáció szakról itt, a jogász, nemzetközi tanulmányok, andragógia és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.

Arra a felvetésre, hogy a diplomás munkanélküliség jóval kisebb, mint az alacsonyabban képzetteké, így a felsőoktatásra fordított közpénz megtérülése magas, azt válaszolta: "az érvelés második szintjéig már kevesen jutnak el, vagyis odáig, hogy hány recepciós van felsőfokú végzettséggel? Az örök érvényű dolog, hogy a felsőoktatás adja a legnagyobb esélyt az elhelyezkedésre. A diplomának sok előnye van. Kérdés az, hogy ez társadalmilag megfinanszírozható-e. Szerintem a büdzsének korlátja van" - tette hozzá.

Arról, hogy természettudományt, matematikát, társadalomtudományt, magyart csak heti egy órában tanulnának a szakiskolások szeptembertől, Parragh azt mondta: megállapodtak a kormánnyal, hogy maximum egyharmad közismereti, minimum kétharmad a duális, szakmai képzés. "Ha három évre van forrás, akkor az optimális az, hogy az asztalos tanuljon meg fűrészelni" - mondta.

"A szakképzésben is azt csinálták, amit kértünk. A felnőttképzésben azt tervezik megtenni, amit kérünk. Az, hogy a felsőoktatásban a diót elkezdte feltörni a kormány, szintén jó" - tette hozzá. Hosszabbak és drágábbak lesznek a felnőttképzési tanfolyamok szeptembertől: a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Parragh szerint azok ellenezték a szakképzés átalakítását, akik "egzisztenciálisan kötődtek a régi rendszerhez". "Ha a szakképzésben négy évről három évre csökkentjük a képzési időt, akkor egynegyednyi kapacitást feleslegessé teszünk a rendszerben, ahol eleve kapacitásfelesleg van. Ha kivisszük az iskolából a gyakorlati képzésre a gyereket, akkor megint felesleget teremtünk az iskolában.

Ha átalakítjuk a struktúrát, és azt mondjuk, hogy a gyakorlati-szakmai képzés hosszabb legyen, az elméleti képzés pedig rövidebb, kapacitást szabadítunk fel. Így be lehet zárni néhány iskolát, és el lehet küldeni néhány ezer pedagógust. Pontos számaink vannak erre vonatkozólag" - tette hozzá. Idén majdnem háromezer tanár döntött munkája befejezése mellett a kötelező nyugdíjazás miatt: erről itt olvashattok.