Szolidaritását fejezte ki nyolc hazai szakkollégium a felsőoktatási törvény módosítási javaslata által érintett Közép-európai Egyetem (CEU) mellett. Az aláírók között van az ELTE Bibó István Szakkollégiumának közössége is. E szervezet tagja volt korábban Orbán Viktor is - írja a hvg.hu.
"Ma Magyarországon a CEU által kínált képzések alternatívát képesek nyújtani a hasonló színvonalon csak külföldi egyetemeken elérhetőekkel szemben. Ezáltal kiemelkedő szerepet játszik a magyar hallgatók és szakkollégisták itthon tartásában, tehetségük jövőbeni hazai kamatoztatásában" - írta közös közleményében a nyolc hazai szakkollégium.
A hvg.hu összefoglalója szerint az aláírók között van az ELTE Bibó István Szakkollégium közössége, a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium, a Kepes György Szakkollégium, a Kerényi Károly Szakkollégium, a Liska Tibor Szakkollégium, a Széchenyi István Szakkollégium, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium és a Társadalomelméleti Kollégium.
"A Közép-európai Egyetemnek helye van a magyar akadémiai és szakkollégiumi közegben, ezért saját alapelveink mentén felelősségünknek érezzük az Egyetem vezetése, oktatói és hallgatói melletti kiállást" - írták.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kedd este benyújtott törvénymódosítóval a Közép-európai Egyetemet csinálná ki a kormány. Azt a felsőoktatási intézményt, amely a legjobb hazai egyetemek között szerepel a nemzetközi listákon. Sőt: az egyik legnevesebb felsőoktatási szaklap, a Times Higher Education szerint egyértelműen ez a legjobb magyarországi egyetem.
"A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik" - reagált a Közép-európai Egyetem körül kialakult helyzetre Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
