Csehországba utaznak a legtöbben, és onnan is érkeznek a legtöbben Szlovákiába – derül ki az UNESCO legfrissebb...
Csehországba utaznak a legtöbben, és onnan is érkeznek a legtöbben Szlovákiába – derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből. A szlovák hallgatók második legnépszerűbb célpontja Magyarország, innen azonban kevesebb mint száz diák utazott az északi szomszédunkhoz tanulni két évvel ezelőtt. Sok hallgatót láttak viszont vendégül Görögországból, Németországból és Norvégiából. Hol tanul tovább a legtöbb magyar diák? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
A román hallgatók Olaszországot, Franciaországot és Németországot szeretik a legjobban, míg a román felsőoktatási intézményekben sok a moldáv, a tunéziai és az izraeli diák. Magyarországon több mint kétezren tanultak tovább, az itthoni hallgatók azonban az adatok szerint nem indultak tömegesen a keleti szomszéd egyetemeire, mindössze 179-en iratkoztak be valamelyik romániai intézménybe.
Még kevesebb, mindössze 11 magyar diák tanult Szlovéniában két évvel ezelőtt. A horvát, macedón és bosznia-hercegovinai hallgatók körében viszont népszerűek voltak az ottani egyetemek, míg a legtöbb szlovén diák Ausztriát, Németországot és Olaszországot választotta.
Az osztrák diákok szintén nyugatra tekintgetnek: Németország, Nagy-Britannia és az USA a legvonzóbb úticél, a saját egyetemeiket pedig leginkább a német hallgatók bombázzák: több mint 25 ezren tanultak Ausztriában 2010-ben. Két évvel ezelőtt 1700 magyar diák járt valamelyik osztrák egyetemre, azóta azonban a becslések szerint megháromszorozódott a számuk. Erről bővebben itt olvashattok.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
