Horváth Dóra
Horváth Dóra

Csaknem hétmilliárd forinttal tartozik beszállítóinak a Pécsi Tudományegyetem.

Csaknem hétmilliárd forinttal tartozik beszállítóinak a Pécsi Tudományegyetem. A legnagyobb adóssággal rendelkező intézmények sorában a PTE-t a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem követi – előbbi csaknem két és fél milliárddal van mínuszban, utóbbi pedig majdnem egymilliárd forinttal tartozik.

A Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem – ez a három felsőoktatási intézmény rendelkezik jelenleg a legmagasabb tartozással a Magyar Államkincstár szeptemberi adatai szerint. Az intézmények adóssága nem köztartozás, vagyis nem az adó- és járulékterhek befizetésének elmaradásáról, hanem elsősorban a beszállítóknak ki nem fizetett összegekről van szó. Az üzleti szféra szereplőihez hasonlóan ugyanis a felsőoktatási intézmények is gyakran élnek a szállítói finanszírozás eszközével, azaz a megrendelt termékekért és szolgáltatásokért egy vállalt időpontig, általában harminc vagy hatvan napon belül fizetnek.

Idén is az orvosi egyetemek küzdenek a legnagyobb adóssággal. Nem a képzés, a betegellátás kerül sokba
©

„A tartozás legnagyobb hányadát az egészségügyi szolgáltatók, elsősorban a gyógy- és vegyszerszállítóknál felhalmozott adósság teszi ki. A szállítók egy részével fizetési átütemezésről szóló megállapodásokat kötöttünk annak érdekében, hogy a 150-180 napos fizetési késedelem ellenére a partneri kapcsolatot fenn tudjuk tartani, és hogy a késedelmi kamatterheket mérsékelni tudjuk” – mondja Krutki Józsefné, a Pécsi Tudományegyetem gazdasági főigazgatója.

Krutki Józsefné azt állítja, az intézmény tartozásának oka nem elsősorban az oktatás költségeinek növekedése. 2008-ban a pécsi gyermekkórházat, 2010 januárjában pedig a Baranya Megyei Kórház intézményeit is az egyetemhez csatolták. A betegellátás finanszírozásával már 2007 óta akadtak gondok, az integráció következtében pedig csak növekedett a PTE adósságállománya.

„A működési bevételekből kizárt, hogy a tartozásainkat rendezni tudjuk” – mondja Krutki Józsefné. „Készítettünk egy stabilizációs programot, amelynek egy részében az intézmény vállalásait, a másik részében pedig a kormányzat hatáskörébe tartozó intézkedéseket rögzítettük” – teszi hozzá.

Krutki Józsefné azt mondja, a konszolidáció érdekében időnként drasztikus lépések megtételére is szükség van – így  egy sor, az adminisztrációs és működési költségek csökkentését célzó intézkedést,  valamint egy, az egyetem oktatási, tudományos, egészségügyi alapfeladatainak ellátásához igazodó ingatlanstratégia kialakítását is kialakítását is vállalta az intézmény.

Nem az oktatás viszi a pénzt

A Semmelweis Egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója, Ivády Vilmos azt mondja, az egyetem jelenleg másfél milliárd forintos tartozásával ők tudatosan kalkulálnak. A budapesti intézmény adóssága ugyancsak a betegellátás alulfinanszírozottságának köszönhető, a lejárt szállítói állományt azonban az OEP által az év végén visszaosztott pénzekből eddig rendezni tudták. "Az idei 1,2 milliárd forintos elvonás már-már a működést veszélyezteti, így az állami normatívák hamarosan már a dologi költségeket sem fedezik” – mondja.

Ahogy a pécsi egyetemen, úgy a Semmelweisen is a betegállátás viszi a legtöbb pénzt – az oktatási tevékenység önmagában mindkét intézményben nullszaldós lehetne, legalábbis az egyetemek képviselői szerint.

Egyetemek pénz nélkül - ki mennyivel tartozik?
A Magyar Államkincstár szeptember 25-i, önbevalláson alapuló adatai szerint a Nyugat-magyarországi Egyetemnek 856 millió, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek 290 millió, a Debreceni Egyetemnek pedig 110 millió forintos adóssága van.

Az állami normatíván kívül az intézmények a külföldi hallgatók által befizetett összegekből gazdálkodnak. A SE-n egy külföldi hallgató körülbelül 11-12 ezer eurót fizet, ebből évente összesen ötmilliárd forint jön be – szeptemberben nagyjából hárommilliárd forint bevételre számíthat az egyetem, a fennmaradó összeg pedig a második szemeszterben érkezik. A külföldi hallgatókból származó bevételeknek a felét fordítják a képzésre, a többi pénzből az állami feladatok finanszírozását egészítik ki, de ebből finanszírozzák a PPP-beruházások szolgáltatási díját és az oktatási és betegellátás szükséges infrastruktúra fenntartását is.

A számok nem hazudnak

Bár az államkincstár adatai szerint júliusban még a Kaposvári Egyetem is tetemes, mintegy 850 millió forintos szállítói tartozással rendelkezett, úgy tűnik, az elmúlt hónapokban az egyetemnek sikerült csökkentenie az adósságállományát.

„Az, hogy a tartozásunk az elmúlt hónapokban növekedett, elsősorban az idei, a felsőoktatást is érintő megszorító intézkedéseknek, és egyes bevételeink elmaradásának köszönhető” – mondja Lévai András, a Kaposvári Egyetem szóvivője, aki szerint az intézményben súlyos megszorító intézkedéseket kellett hozniuk.