Az első online képzésekre beiratkozott diákok kevesebb mint 4 százaléka ment át a záróvizsgákon a Massachusetts...
Az első online képzésekre beiratkozott diákok kevesebb mint 4 százaléka ment át a záróvizsgákon a Massachusetts Institute of Technologyn: a 155 ezer hallgatóból mindössze 5800-an szereztek diplomát. A lesújtó statisztika nyomán felvetődik a kérdés, van-e egyáltalán értelme az interneten elvégezhető kurzusoknak – írja a Quartz nevű, technikai újdonságokkal foglalkozó hírportál.
„Mostanában mindenkinek az a célja, hogy megreformálja az oktatást, a befektetők nem sajnálnak dollármilliókat áldozni az új módszerekre, technológiákra” – olvasható a cikkben. A szerző szerint azonban jobban meg kellene gondolni, mire költenek ezentúl a befektetők: eddig az volt a cél, hogy minél több ember számára hozzáférhetővé tegyék az egyetemi tanulmányokat, a számok azonban azt mutatják, ez nem minden.
Az elérhetőség mellett a minőségre is figyelni kellene, javasolja a szerző. „Az embereknek mindenekelőtt használható tudásra lenne szüksége, és ezt a gombamód szaporodó online képzések nem biztos, hogy garantálni tudják” – olvasható a cikkben. Arról, hogy hogyan tanulhattok ingyen a Harvardon és a Princetonon, itt olvashattok bővebben.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
