Átalakul a felsőoktatás finanszírozási rendszere, az oktatási államtitkárság tervei szerint a normatív alapú támogatásról egyfajta feladatfinanszírozásra állnak majd át. Erről Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke beszélt egy csütörtöki szakmai tanácskozáson.
Sályi Lőrinc kifejtette: a finanszírozási rendszer átalakítását dolgoznak, a mostani normatív rendszer megváltozik, súlyozni fognak az intézmények között, és egyfajta feladatfinanszírozásra állnak át.
Közlése szerint a mai rendszer azért sem jó, mert nem differenciál, nem tesz különbséget a sok hallgatóval megvalósuló gyakorlati képzés, és a kevés hallgatót foglalkoztató "elitszakok" között. Ez mindenképpen megváltozik majd - fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a tervek szerint országos szinten "gócpontokat" alakítanak majd ki a magyar gazdaság igényeinek figyelembe vételével. Megjegyezte: az új rendszer kialakítása nyilvánvalóan sok érdekkel ütközik majd, de ez teljesen természetes. A mostani gazdasági helyzetben azonban az államnak át kell gondolnia, hogy a jelenlegi forrástömeget, a mintegy 160-180 milliárd forintot hová helyezi, és milyen hangsúlyokat követ. Ezt még idén meg kell tenni - jelezte.
Mint mondta, nem kívánják egyik államilag finanszírozott felsőoktatási intézmény kezét sem elengedni, de azt fontosnak tartják, hogy ne kínáljanak az egyetemek, főiskolák olyan képzéseket, amelyek kevés hallgatót vonzzanak.
Kiemelte: a bolognai rendszer bevezetésekor nem sikerült világosan strukturálni a magyar felsőoktatás szereplőinek helyét, az elitegyetemek is tömegesedtek, és nem választották szét a főiskolák és az egyetemek szerepköre.
Hozzátette: nem határozták meg, hogy az ország különböző területeinek milyen gazdasági szerepet kell vinnie, és ezt a felsőoktatás hogyan támasztja alá. Nem a bolognai struktúra ellen dolgoznak, de ott ahol nem vált be, vissza fognak állni az osztatlan képzésre - mondta.
Véleménye szerint nem igaz, hogy a magyar felsőoktatásban kevés pénz van. Szükségesek új források - folytatta - de jelenleg nagyon rossz a pénzek elosztási rendszere, a felsőoktatási intézmények a hallgatói normatíva miatt nem érdekeltek abban, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel, és a minőségpolitikát helyezzék előtérbe.
Leszögezte: el kell választani az elitintézményeket, az általános, jó képzést nyújtóktól, és nem arra sarkalni az intézményeket, hogy minél nagyobb hallgatói tömeggel rendelkezzenek.
Szólt arról is, hogy javítani kell az oktatók helyzetén. Az a cél, hogy egy oktatóra minél kevesebb hallgató jusson, és minél több időt fordíthasson saját szakterületére, kutatási feladataira. Megjegyezte: az alulfinanszírozott helyzetük sokáig nem tartható, valamilyen életpályamodellt fel kell vázolni számukra, egyébként nem tudnak kellő számú fiatalt vonzani egyetemekre oktatónak.
