Rosszul járnak az államvizsgát halogató egyetemisták az oktatási államtitkárság legújabb tervével - ha egy hallgató a jogviszonya megszűnését követő ötödik év végéig nem teszi le a záróvizsgát, de szeretne diplomát szerezni az adott szakon, újra be kell iratkoznia az intézménybe.

Az egyetemistáknak nem kell újra végigülniük az összes félév összes előadását és szemináriumát, a beiratkozást követően a korábban megszerzett kreditek egy részét beszámítják - igaz, az még kérdés, pontosan mennyit kell majd fizetni a beiratkozásért és az újra felvett tantárgyakért. Valószínűleg jelentős összegről lesz szó, az önköltséges képzések átlagos ára félévenként ugyanis 300-400 ezer forint lesz. 

Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár múlt héten úgy nyilatkozott, "bizonyos türelmi idő után" a tárca a már korábban végzett hallgatókra is alkalmazza az új szabályt, vagyis azoknak is sietniük kell az államvizsgával és a szakdolgozat megírásával, akik az elmúlt négy-öt évben hagyták félbe tanulmányaikat. 

Van, akinek tetszik. Van, akinek nem

A Szegedi Tudományegyetem rektora jó lépésnek tartja az új szabály elfogadását. „Az a tapasztalatunk, hogy aki nem államvizsgázik le az abszolutórium utáni két-három évben, az rendszerint eltűnik. Sokkal nagyobb eséllyel teszi le egy diák a záróvizsgát, és szerzi meg a diplomáját, ha megszabunk egy határidőt” – mondja Szabó Gábor.

A rektor szerint a szakok kimeneti követelményei és a tanmenet olyan gyakran változik, hogy elképzelhető, egy hallgatónak az abszolutórium után öt évvel már egészen más tananyagból kell vizsgáznia, mint amiből annak idején szigorlatozott. "Persze kérdés, hogy miért pont öt évnél húzták meg a határt, ha a célt és a számokat nézzük, ésszerűbnek tűnik a hároméves korlát" - teszi hozzá.

Részletkérdés? Kevés hallgató fázna rá az új szabályra

Az adatok szerint minél több idő telik el a tanulmányok félbehagyása után, annál kisebb az esély arra, hogy a hallgató átveheti a diplomát. A Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 17 évben összesen 58 604 darab abszolutóriumot adott ki, a hallgatók nagy része, majdnem 94 százaléka még abban az évben letette az államvizsgát. 

Négy százalékuk egy éven belül jelentkezett államvizsgára, 1,3 százalékuk két éven belül, öt éven belül pedig a volt diákok 0,8 százaléka kísérelt meg záróvizsgát tenni. Vagyis az új szabály az egész országból mindössze néhány száz hallgatót érintene, a szegedi egyetemen például hatvankilencen kerültek volna bajba, ha az ötéves határidőről szóló szabályt eddig is alkalmazni kellett volna.

Az oktatási államtitkárság szerint ennél jóval több hallgató halogatja az államvizsgát, becsléseik szerint a végzősök tíz-tizenkét százaléka nem jelentkezik államvizsgára. "Az ismeretek, a képzési tartalmak változásai indokolják, hogy a lezárt tanulmányokat rövid időn belül kövesse a záróvizsga. A hatályos törvényi szabályozás például a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év letelte után az intézmény által meghatározott feltételekhez köti a záróvizsgát" - írta az eduline kérdéseire a Nefmi sajtóosztálya, kiemelve, hogy azoknak nem kell aggódniuk, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át a diplomájukat, az államtitkárság azt ígéri, rájuk nem vonatkozik majd az ötéves határidő.

Kerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) is, ők azonban "meg nem erősített híresztelésekre" nem akartak reagálni.