Hogyan lehet bekerülni az egyetemi kollégiumokba?

Mi alapján és hogyan határozzák meg az egyetemek a kollégiumi elhelyezéseket, hogyan kerülnek be a hallgatók? Kik jogosultak és hogyan kell jelentkezni? Most ezekre a kérdésekre is válaszolunk.

  • Eduline
pixabay

A kollégiumi jelentkezést a hallgatói rendszerben - ETR-ben vagy Neptunban - bonylítják, és itt értesítenek arról is, hogy sikere volt-e a felvételi. A sikeresség szempontjait önállóan határozza meg az adott intézmény, de legtöbbször a szociális helyzet - rászorultság -, az állandó lakhely intézménytől való távolsága, illetve a tanulmányi eredmények a meghatározók. Többször a kiemelkedő sporteredmény, vagy a közösségi munka is pluszpontot jelent a kollégiumi felvételi kapcsán.

Ezeket a papírokat kell beszereznetek, ha kollégiumba jelentkeztek

Nemsokára kiderülnek a ponthatárok, és ezzel kezdetét veszi a kollégiumi jelentkezés is. Minden egyetemen meghirdetik az aktuális férőhelyeket, a jelentkezők pedig hozzálátanak a szükséges adatok és iratok beszerzéséhez. Minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, mindenhol más dolgokra adnak pontokat, de a jogosultságot igazoló papírok listája többnyire ugyanolyan.

A lakhely távolsága és a tanulmányi eredmények egyértelmű mutatók, de joggal merül fel, mi alapján döntik el a rászorultságot. Ezt általában az eltartók és eltartottak arányával, illetve az eltartók keresete alapján határozzák meg. Tehát ha valaki egy szülőjével él, aki minimálbért kap, nagyobb eséllyel kap helyet, mint az, akinek mindkét szülője kereső, és egy háztartásban él.

A konkrét példa kedvéért itt találjátok az ELTE, itt pedig a BME kollégiumi felvételi szabályzatát, melyben minden tényezőt részletesen leírnak. Az idei szabályokat és listákat keressétek az egytemek honlapján!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu