Fogalmad sincs, hány államilag támogatott féléved van? Segítünk

Csúszol, passzív félévre mész, esetleg egyetemet váltasz? Sok tényező befolyásolhatja a tanulmányaidat, de megmutatjuk, hogy mikor hogyan kell számolnod.

  • Eduline

Hány államilag támogatott félévem van?

Összesen 12 állami félévetek van, ezeket felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, valamint mesterképzésen használhatjátok fel. Azok, akik osztatlan képzésre jelentkeztek, és a képzésük időtartama meghaladja a tíz félévet, például általános orvosi szakra járnak, 14 állami félévvel gazdálkodhatnak.

Akár több évet is csúszhatok a diploma megszerzésével?

Alapszabály, hogy csak két félévet csúszhattok, ha az állami támogatást meg akarjátok tartani. Egy hároméves alapszak végén hiába van még hat állami félévetek, ebből az adott képzésen csak kettőt használhattok fel, utána átkerültök önköltséges formára. Persze az így megmaradt négy félévet egy másik képzésen még elhasználhatjátok.

Elkezdtem egy alapképzést, de nem fejeztem be. A második alapképzésemen hány félévet használhatok fel?

Ez attól függ, hogy az első képzésen hány állami félévet használtatok fel, és hogy hány féléves a második képzés. Ha például elhasználtatok négy félévet az első képzésen, és jelentkeztetek egy másik - hat féléves - szakra, akkor a második szakon még mind a nyolc féléveteket felhasználhatjátok. Ha az elsőre öt félév ment el, akkor már csak hét félévetek maradt.

Mi kell az ingyenes diplomához vagy szakmához? Semmi sem elérhetetlen

A közoktatásból már 16 évesen elbúcsúzhattok, persze a legtöbben érettségiig, minden harmadik tanuló pedig egyetemig vagy főiskoláig jut el. A felnőtt létnek ára van sokszor az oktatásban is, a tanfolyamok és képzések hatalmas összegbe kerülhetnek. Aki ezeket el akarja kerülni, van néhány lehetősége.

Párhuzamos képzésen is szerezhetek két diplomát?

Igen, így is ki lehet gazdálkodni két diplomát az államilag támogatott félévekből. Fontos viszont, hogy a képzésre fordított féléveket, és nem a felsőoktatásban töltött féléveket támogatják. Ez azt jelenti, hogy hiába végzitek el a két alapképzést párhuzamosan mondjuk négy év alatt, akkor is felhasználtátok mind a tizenkét félévet.

A diploma megszerzése után elvégezhetek még egy alapszakot?

Most már akkor is kaphattok állami helyet, ha már van az adott képzési szinten egy diplomátok. Ilyenkor az állami félévek pont úgy fogynak, ahogy az előbb leírtuk: egy hároméves alapképzés utána még pont belefér a 12 félévetekbe egy második alapképzés. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy akartok-e mesterszakot, és ha igen, akkor kiszámolni, hogy melyik képzés a drágább. Lehet, hogy megéri a mesterszakra tartogatni az állami féléveket.

Mennyi ideig kell Magyarországon dolgozni a diplomaszerzés után?

Ha aláírjátok a hallgatói nyilatkozatot, azzal két dolgot vállaltok: a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet kell szereznetek az adott képzésen, másrészt az ezt követő húsz éven belül a tanulmányokkal megegyező ideig hazai munkaviszonyt kell folytatnotok. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hároméves alapképzés esetében 900 napot kell itthon dolgoznotok. Emellett munkaviszonynak számít a TGYÁS, a GYES és a GYED, illetve a munkanélküli segély folyósításának időtartama is.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.