Persze a tudomány régóta használ gépeket komoly adatmennyiségek elemzésére, de mindig az embernek kellett megadnia, hogy mik azok az adatok, amiket össze kell vetni – egészen idáig. Az MIT most folyó kutatása ugyanis most az emberi tényezőt iktatná ki az ilyen folyamatokból, és úgy tűnik, ez sikerül is nekik.

De hogyan is működik az egyetem új szuperprogramja? A tesztek során a kutatók különféle feladatokat adtak embereknek és a gépnek is, és azt nézték, hogy ki oldja meg hamarabb, és pontosabban ezeket.

Az egyik tesztfeladat az volt, hogy megmondják, hogy egy adott hallgató milyen eséllyel veszi az akadályokat egy online kurzuson. Ehhez a legjobb támpont az volt, hogy hányszor és mennyi ideig olvassák a feltöltött jegyzeteket a hallgatók, és mennyire későn állnak neki tanulni a vizsga időpontjához képest. Ez a két indikátor volt a legalkalmasabb arra, hogy ki lehessen számolni, mennyi esélye van a tanulónak. Igen ám, de ezeket a tényezőket eddig az embereknek kellett megadniuk a gépnek. Az MIT új programja azonban ezt magától is kitalálta, és alkalmazta.

Az eredmény megdöbbentő. A programban résztvevő 906 kutatói csoportból alig 300-an tudtak csak pontosabb becslést adni a hallgatók várható eredményeiről, mint a masina. Ráadásul míg az embereknek gyakran hónapokba telt, mire megtalálták a megfelelő képletet, a gépnek ehhez 2-12 órára volt csupán szüksége.