Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb egyetemi szakokért 2013-ban

Pár hét múlva startol az idei keresztféléves felvételi, ezért utánajártunk, melyek voltak a legnépszerűbb szakok 2012-ben, és mekkora az önköltség összege ezeken a képzéseken.

  • Eduline
HVG Archvív

Több mint 6400-an jelentkeztek a 2012 februárjában induló keresztféléves képzésekre. A legtöbb felvételizőt a gazdaságtudományi szakok vonzották, de nagy volt az érdeklődés a műszaki, az agrár- és a pedagógusképzések iránt is.

A népszerűségi verseny abszolút győztese a gazdálkodási és menedzsment alapszak, ide összesen 194-en, első helyen 132-en adták be a jelentkezésüket. Andragógiára 109-en, turizmus-vendéglátás, illetve kommunikáció és médiatudomány szakra egyaránt 91-en jelentkeztek. Az ötödik legnépszerűbb alapszak pedig a kereskedelem és marketing volt, ide 88-an akartak bekerülni.

Ennyit kell fizetni

A gazdálkodási és menedzsment alapszakért 2012-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 300 ezer, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 216 ezer, a Debreceni Egyetemen pedig 150 ezer forintot kell fizetni - félévenként. Az andragógia alapképzés az ELTE-n 165 ezer, a szegedi egyetemen 150 ezer, a Szent István Egyetemen pedig 115 ezer forintba kerül szemeszterenként.

 A turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing alapszakért félévente 150 és 350 ezer forint közötti összeget kell fizetni, kommunikáció és médiatudomány szakon pedig 130 és 300 ezer forint közötti összegért lehet tanulni. Mit kell tudni a keresztféléves felvételiről és a pontszámításról? Összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.