Újabb felsőoktatási rangsorban szerzett dobogós helyet egy magyar egyetem
Négyezer felsőoktatási intézmény közül a Szegedi Tudományegyetem a harmadik helyre került a harmincéves Erasmus legfrissebb EU-toplistáján.
A korábbi összeg kétszeresére, 30 milliárd euróra (9600 milliárd forintra) emelné az Erasmus program finanszírozását az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési ciklusban - jelentették be szerdán Brüsszelben.

A testület tájékoztatása szerint ebből 25,9 milliárd euró jutna az oktatás és a képzés területére, 3,1 milliárd az ifjúságpolitikára, 550 millió pedig a sportra. "Ez messze a legnagyobb növekedés a friss uniós költségvetési javaslat keretében előterjesztett projekteket tekintve" - hangsúlyozta Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztos.
Hozzátette: a program hozzá fog járulni a fiatalok helyzetének javításához, az európai oktatási térség létrehozásához és az európai identitás megerősítéséhez. A bizottság növelni kívánja a kedvezményezettek számát; a büdzsé megduplázásával becslések szerint csaknem 12 millió ember támogatása válik lehetővé 2021 es 2027 között. A lehetőség a diákok mellett például a gyakornokok, az oktatók, a trénerek, az ifjúságsegítők, a sportedzők és a szakképzésben részt vevők előtt is nyitott. Ez a jelenlegi ciklusban regisztrált résztvevők számának háromszorosát jelenti. Emellett utazási tapasztalatokkal is erősítenék az európai identitást a DiscoverEU elnevezésű új kezdeményezéssel.
A brüsszeli testület kiemelt hangsúlyt fektetne a jövőben az olyan tanulmányi területekre, mint a megújuló energia, az éghajlatváltozás, a környezetmérnökség, a mesterséges intelligencia és a formatervezés. Mint írták, fontos cél a különböző társadalmi hátterű emberek bevonása és az erősebb kapcsolatok kiépítése a világ többi országával.
Tavaly volt a felsőoktatási csereprogram fennállásának 30. évfordulója. Indulása óta több mint 9 millióan vettek részt a programban. Több mint 5 millióan, köztük 3,3 millió diák részesült külföldi egyetemi oktatásban. A résztvevő országok száma időközben 11-ről 33-ra emelkedett, és 169 partnerország is csatlakozott hozzájuk.
A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Négyezer felsőoktatási intézmény közül a Szegedi Tudományegyetem a harmadik helyre került a harmincéves Erasmus legfrissebb EU-toplistáján.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.