Négyezer felsőoktatási intézmény közül a Szegedi Tudományegyetem a harmadik helyre került a harmincéves Erasmus legfrissebb EU-toplistáján.
Az európai felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem oktatói utaztak 2015-ben a harmadik legnagyobb létszámban külföldre az Erasmus program támogatásával.
A szegedi egyetem 255 oktatója összességében 1275 nap időtartamban tartott előadásokat és órákat külföldi partnerintézményeinknél, ahonnan tanévente 100-150 vendégoktatót is fogadunk egyetemünk 12 karán.
Az SZTE oktatóinak 0,7 százaléka, összesen 255 egyetemen tanító munkatárs külföldi tanulmányútját segítette az Erasmus+ program. Az oktatók mobilitását bemutató Erasmus-listán szereplő 13 magyarországi intézmény közül a dobogós, azaz „bronzérmes” SZTE után, a második legjobbként a 24. helyre sorolt ELTE végzett.
Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről utazott a legtöbb diák és oktató külföldre Erasmus-támogatással.
Melyik a legszebb budapesti egyetemi épület? Indul a szavazás
Szerintetek melyik a legszebb budapesti egyetemi épület? Az egykori Fővámpalota, amelyben ma a Budapesti Corvinus Egyetem működik? Vagy a Műegyetem hatalmas főépülete, esetleg a lenyűgöző belső tereiről híres Zeneakadémia? Szavazzatok!
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
