Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell...
Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell megalkotása érdekében nyújt be módosító javaslatokat a büdzsé oktatási fejezetéhez – mondta hétfőn Osztolykán Ágnes.
A képviselő szerint ezeket a területeket az LMP alternatív költségvetési javaslata alapján úgy lehetne finanszírozni, hogy azzal nem növelik a hiányt. A szükséges forrásokat a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatásával, a többkulcsos adórendszer bevezetésével és az úgynevezett ökoadókkal biztosítanák – mondta a politikus.
A férőhelyek bővítése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy hároméves kortól minden gyermeknek joga van az óvodához, ahogy minden fiatalnak joga van a továbbtanuláshoz. Kijelentette azt is, hogy a jövő évi büdzsé tervezete nem számol a pedagógusi életpályamodell bevezetésének költségeivel. Hozzátette, hogy habár a köznevelési törvény „nagyon hangzatosan beszél ezen életpályamodell bevezetéséről”, de erről tudják, hogy „humbug, hazugság”. Szavai szerint az LMP a források átrendezésével létre tudná hozni ezt a modellt.
Végül leszögezte, hogy az oktatásban is egyenlő esélyeket kell teremteni és mindenfajta leszakadást meg kell akadályozni. Pető Ernő, a párt oktatási szakszóvivője úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsé a „nyomor, a munkanélküliség, a megszorítás költségvetése lesz”.
A politikus felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésben közel fél százalékkal, 5,46-ról 5,08 százalékra csökkenhet az oktatás részaránya. Arra is kitért, hogy a kormány a felsőoktatástól 29 milliárd forintot akar elvonni. Véleménye szerint, ha ezt nem tudják a tandíjból pótolni, akkor a kisebb intézmények meg is szűnhetnek. Hozzátette, hogy a tervezet alapján az óvodáknak és a tudománypolitikának is kevesebb pénz jut majd.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
