"Információs sztrájkot" tartanak az ELTE társadalomtudományi karán

„Figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájk napot” szerveznek az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatói és hallgatói november 14-én, így tiltakoznak „a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások”, valamint a társadalmi nemek szak megszüntetése ellen.

  • Eduline
Fazekas

„Az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatói és diákjai figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájk napot szerveznek tiltakozásul a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen. Felhívjuk az ELTE karok, illetve minden magyarországi egyetem oktatóit és diákjait, hogy hasonló akciókkal fejezzék ki tiltakozásukat!” – olvasható a Facebookon az eseményről, amelyről elsőként a Népszava számolt be.

A szolidaritási nap november 14-én lesz, délelőtt a társadalmi nemek tudományáról tartanak negyedórás előadásokat – ahogy arról korábban beszámoltunk, október közepén jelent meg a Magyar Közlönyben a társadalmi nemek mesterszak megszüntetéséről szóló határozat. A rendeletmódosítás szerint a legkésőbb az idei évben genderszakra felvett hallgatók a tanulmányaikat a képzés megkezdésekor hatályos követelmények alapján még befejezhetik.

Délután az Oktatási Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, majd hallgatói fórumot tart a kar hallgatói önkormányzata.

Hivatalos: vége a genderszaknak

Megszületett a társadalmi nemek szak megszüntetéséről szóló határozat, ezt a 444 szúrta ki.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.