Délkelet-Ázsiában akar egyetemet létrehozni a kormány

Megdupláznák a Magyarországon tanuló külföldiek számát is, ebben viszont külső segítséget kérnek.

  • Unyatyinszki György
Wikipedia

Számos ország bebizonyította már, hogy a külföldi egyetemisták bevonzásával egy minőségi felsőoktatást lehetett teremteni. Nyugat-Európában el sem lehetne képzelni az egyetemeket harmadik országból érkezők nélkül, akik súlyos pénzeket hajlandóak kifizetni, hogy diplomát szerezzenek.

Azt biztosan láthatjuk, hogy a nyugati példáktól még messze el vagyunk maradva, ezt a kormány is érzékelhette, ugyanis komoly változásokat terveznek. Csütörtökön hívják életre az első Nemzetközi Alumni Találkozót, ahol "olyan hallgatókat várnak, akik itt tanultak korábban, és befolyással bírnak hazájukban" - írja az MTI. Ez önmagában elég pusztába kiáltott szónak hangzik, de vendégekkel is készülnek, például Ciprus korábbi elnöke jelen lesz, aki 60 éve tanult Magyarországon. Befolyásának hatására akár cipusi fiatalok tömegei ostromolhatják a magyar egyetemeket, egyfajta Kárpát Dániát látva hazánkban. Vagy nem.

A tanácskozás különböző helyszíneken zajlanak majd 110 regisztrált résztvevővel, akik több mint 60 országból érkeznek.

Jelenleg 45 ország 3500 hallgatója tanul hazánkban a kormány meghívására, előbbit 80 országra szeretné bővíteni a kormány, egy hallgatóre 2,5 millió forintot fordítanak átlagosan. Az orvosképzés és a műszaki területek mellett a zenei-művészeti képzés, az agrár és vízügyi szakok is népszerűek.

 Az alumnival egy hálózatot szeretnének kiépíteni, amely ösztönözné más országok fiataljait a magyar diploma megszerzésére. Hogy nem csak légből kapott ötletről van szó, jelzi, hogy Balog Zoltán miniszter és Palkovics László oktatási államtitkár is szerepet vállal a program körüli hírvésben. Az utánpótlást a Stipendium Hungaricum programmal szeretnék megteremteni.

Az oktatási államtitkár elmondta, hogy nyolcezres hallgatói létszámot céloztak meg 2018-ra, a Campus Mundi keretében pedig 9 milliárdot szánnak a hallgatói mobilitás támogatására.  Palkovics László kitért arra is, hogy erőteljes tárgyalásokat és számításokat folytatnak külföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásáról Délkelet-Ázsiában.

Több ezer külföldi orvostanhallgatót tartanának az országban Palkovicsék

Az elméleti képzés után aki teheti, az lelép, nem segítve az orvoshiány pótlását. "Az orvosképzés fejlesztése ugyanúgy közös társadalmi ügyünk, mint ahogyan a teljes hazai felsőoktatás fokozatváltása, magasabb minőségre és teljesítményre való kapcsolása" - mondta Palkovics László a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó ünnepségén.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.