Továbbra sem mérséklődött a magyar fiatalokban a külföldi továbbtanulás iránti vágy. Az Engame Akadémia felmérése szerint minden negyedik fiatal tervezi a külföldi továbbtanulást. A preferált országok továbbra is mind a klasszikus Nyugaton találhatók: napjainkban még Nagy-Britannia a legkeresettebb, Németországot és az Amerikai Egyesült Államokat megelőzve.

A britek Európai Unióból várható kilépése miatt azonban nagy átrendeződés várható a jövőben. Az Európai Bizottság például kilátásba helyezte, hogy 2017-ben már kieshetnek a britek a felsőoktatási mobilitást elősegítő Erasmus+ programból is. Ez olyan európai országok számára nyújthat nagyobb lehetőséget, ahol napjainkban is felkészültek az angol nyelvű képzésekre. Leginkább a skandináv országok jelentkezhetnek be a hallgatókért, Dániában például a legutóbbi tanévben is 1300 angol nyelvű egyetemi kurzus indult.

A 2016 októberében induló jelentkezési időszak a Brexit miatt Angliában minden bizonnyal az utolsó, amelyik az eddig megszokott felvételi lehetőségeket kínálja. A brit felsőoktatási intézményekbe a 2017/2018-as tanévre jelentkező magyar diákok, akik idén szeptemberben az érettségivel végződő tanévüket kezdik meg, még biztosan ugyanolyan feltételek mellett tudnak jelentkezni, mint a britek vagy más EU-tagállam diákjai. A határidő Oxfordba és Cambridge-be, illetve orvosi szakra októberben zárult, az összes többi egyetemre és szakra január közepéig fogadják a jelentkezéseket. Mindez online, a központi felvételi rendszerben, az UCAS-ban (www.ucas.com) történhet, ami a magyar Felvi.hu brit megfelelője.

Az UCAS-ból kinyerhető adatok szerint évente több mint 500 magyar jelentkezik ottani egyetemekre. A regisztrációt követően az UCAS-ba kell a jelentkezőknek feltölteniük egy motivációs levelet (personal statement) és egy ajánlólevelet valamelyik középiskolai tanáruktól. Ötnél több egyetemet nem lehet megjelölni; a díj 24 font. Ez az öt jelentkezés általában azonos vagy nagyon hasonló szakot jelent különböző egyetemeken is, hiszen a personal statementben a jelentkező már leszűkítette, hogy miért az a bizonyos szak érdekli időtlen idők óta. A legismertebbek és legjobbak között számon tartott oxfordi és cambridge-i intézmények is rendszeresen interjúra hívják a jelentkezőket, ám a többi egyetemen előfordulhat, hogy át kell esni egy kötelező Open Day-en, azaz nyitott napon.

Lehetséges, hogy valamilyen esszét is le kell adniuk vizsgafeladatként, bár ez ritkán fordul elő. Az egyetem vagy főiskola a begyűjtött dokumentumok után elküldi a jelentkezőknek az offert vagyis a felvételi ajánlatát, amelyben meghatározza a felvételi követelményeket (conditions / conditional offer), természetesen ezekről előre is lehet tájékozódni. A követelmények között lehet, hogy az érettségi tárgyainak kétharmadát emelt szinten kell teljesítenie a jelentkezőnek, emellett mindegyik tárgyban jelesre kell vizsgáznia. El kell érni a 7,5-ös eredményt a legtöbb helyen megkövetelt IELTS nyelvvizsgán, vagy a Cambridge nyelvvizsga megfelelő szintjét kell teljesíteni. Az intézmények más, nemzetközileg elismert nyelvvizsgát is elfogadhatnak. A nyelvvizsga teljesítésére adnak időt, de a bizonyítványt jellemzően az érettségi-időszak végéig meg kell szereznie a jelentkezőnek, illetve feltölteni az UCAS-ba.

Amennyiben minden feltétel teljesült, az egyetem hivatalos értesítést küld az UCAS rendszerén keresztül a sikeres felvételiről. A határozat megérkezését követően lehet jelentkezni a Student Finance Englandnél, ami a magyar Diákhitelközpont megfelelője. Minden brit és uniós diák tandíját egyenesen az intézménynek juttatják el, s az nem lehet több évi 9000 fontnál. A tanulmányaikat befejező hallgatóknak csak akkor kell majd fizetniük a törlesztést, ha a keresetük meghaladja az évi 21 000 fontot. Az egyetemek szociális ösztöndíjakat is kiosztanak, a hallgatói tapasztalatok szerint ebbe a legtöbb magyar diák is beletartozik. Bár egyetemenként eltérőek a támogatások, általánosan évi 1000–2000 fontra pályázhatnak a felvett hallgatók. Az Egyesült Királyságon belül Skócia lehetővé tette, hogy minden uniós polgár ingyenes felsőoktatásban részesülhessen az általa fenntartott intézményekben, ezért azok igencsak népszerűek a jelentkezők körében. A magyarok által az Egyesült Királyságban a legkedveltebb a University College London (UCL): „Az egyetemi statisztikák szerint 122 magyar hallgató tanul nálunk. A soron következő gólyatáborunkba eddig 65-en jelentkeztek” – mondta Urszuly Petra, az egyetemen lévő Hungarian Society elnöke. A tanév országszerte szeptember 26-án kezdődik.

A skandináv ország oktatási intézményeinek elsődleges vonzereje az ingyenesség az uniós államok polgárai számára, ráadásul a nemzetközi rangsorokban is kiválóak az eredményeik: a Koppenhágai Egyetem és az Aarhusi Egyetem is rendszeresen a világ első száz intézménye között van. Dánia felismerte a lehetőséget, hogy túl az ingyenességen, magas színvonalú angol nyelvű képzések indításával rengeteg hallgatót vonzhat. Az érkező hallgatók tízezrei komoly vásárlóréteget is jelentenek egy-egy városnak, emellett a diploma után az ország igyekszik megtartani a legjobb szakembereket. Erről csak annyit, hogy a dán diákmunkások minimálbére a kétszerese a magyar átlagbérnek (ami jelenleg 170 ezer forint), az állam ráadásul kiemelkedően magas ösztöndíjat fizet a jól teljesítő hallgatóknak.

Természetesen a megélhetésre is magasabb összeget kell számítani, ez Koppenhágában akár 400 ezer forintnyi is lehet havonta, de a vidéki egyetemi városokban 250 ezer forintnak megfelelő összegből is meg tudnak élni a diákok. A diploma után a végzettek a munkaerőpiacra kilépve garantáltan jóval nagyobb keresethez juthatnak, mint Magyarországon. Az elhelyezkedési idő általában 2–6 hónap.

Dániába különböző képzési szintekre lehet jelentkezni. Az első egy négy féléves felsőfokú szakképzésnek megfeleltethető Academy Profession (AP) diplomát ér. Ez kiegészíthető egy három féléves Top-up Bachelor képzéssel, ami így BA/Bsc diplomának feleltethető meg. Előnye, hogy két diplomát is szerez valaki a hagyományos alapképzéssel közel azonos időalatt. Ezzel is jelentkezhet később MA/Msc képzésre. Ilyen választás esetén közvetlenül az intézménnyel kell felvenni a kapcsolatot, és lebonyolítani a felvételi eljárást. A BA/Bsc képzések hasonlóan a magyarhoz 3–3,5 évesek, és a mesterképzés is általában két évet ölel fel. Dánia komplett felsőoktatási szolgáltatást épített ki, a Study in Denmark (studyindenmark.dk) már szinte az országimázs része lett. A kezdésnél érdemes használni szakkeresésre is alkalmas ismertetőt, ahol mindenki megtalálhatja a neki legszimpatikusabb képzéseket. A BA/Bsc képzések száma meghaladja a hétszázat. A felvételi az Optagelse.dk oldalon kezdődik február 1-én, a jelentkezési határidő március 15-én éjfélig tart.

A dán egyetemek híresek arról, hogy szigorúak a felvételi követelmények: az elvárt tárgyakból emelt szintű érettségit kell tenni, az angol nyelv ismerete igazolható a magyar állam által elfogadott nyelvvizsgával is, de bizonyos egyetemek csak a TOEFL vagy az IELTS vizsgát fogadják el. Ritkán, de tartanak személyes elbeszélgetést vagy alkalmassági vizsgát is, erről mindig az intézmény ad tájékoztatást. A jelentkezési időszak a magyarhoz hasonlóan július végén zárul, ezt megelőzően fel kell tölteni az érettségi-eredményeket is. A sikeres eljárás végén több intézménybe is felvehetnek, így online kell visszaigazolni, hogy a diák melyikben szeretné megkezdeni a tanulmányait. Az augusztus közepén induló tanévnél a tárgyfelvétellel már nem is kell törődni, ugyanis kész tanterveket kell teljesíteni.

Ennek a cikknek az eredeti változata a HVG által kiadott Campus Plusz 2016 kiadványban jelent meg.