Átadták a Budapesti Távtanulási Központ új centrumát, amely a Hageni Távegyetem egyetlen nem német nyelvterületen működő központjaként segíti Magyarországon és a környező országokban a hallgatókat.
A Budapesti Távtanulási Központ és a Német Felsőoktatási Információs Központ mostantól a Madách Trade Centerben található. A Budapesti Távtanulási Központ 1991 óta segíti az egyetem Magyarországon élő hallgatóit, akik a közgazdaságtudomány, kultúra és társadalomtudományok, jogtudomány, informatika és matematika területén alap- és mesterszakos egyetemi végzettséget szerezhetnek.
A központ támogatja őket a tanulmányaik megtervezésében, a virtuális tanulótér használatában, a hallgatói adminisztráció lebonyolításában és a vizsgákra mentori támogatással készülhetnek fel. A közlés szerint a hallgatóknak félévente mintegy 280 euró tanulmányi költséggel kell számolniuk, ugyanakkor a magyar hallgatók eséllyel pályázhatnak a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) ösztöndíjára ennek a költségnek a fedezésére. Az új létesítményt a Hageni Távegyetem rektora, Helmut Hoyer adta át.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
