A nemzetközi rangsorokat még mindig az angolszász egyetemek vezetik, ennek ellenére egyre több oktatáskutató hívja fel a figyelmet arra, hogy néhány évtized múlva talán már nem az Egyesült Államok és Európa lesz a felsőoktatás globális központja, hanem Ázsia és az Öböl-menti államok.
Ezek az országok dollármilliárdokat fordítanak a legeredményesebb kutatók, oktatók és a legtehetségesebb hallgatók megszerzésére (jelentős bevételkieséssel fenyegetve a külföldi hallgatókat borsos tandíjért oktató Egyesült Államokat és Egyesült Királyságot).
Ráadásul nemcsak új egyetemek létrehozására és a meglévők fejlesztésére költenek, hanem az úgynevezett franchise-egyetemekben is nagy jövőt látnak. A párizsi Sorbonne után a New York-i Egyetem is campust nyitott Abu-Dzabiban, méghozzá egy 27 négyzetkilométeres sivatagi szigeten, ahová nemcsak az oktatás színvonala és a luxuskörülmények vonzzák hallgatók ezreit − a szigeten egymást érik a múzeumok, a golfpályák és a strandok −, hanem a bőkezű juttatások is.
Katarban 2003-ban nyitották meg a hatalmas egyetemvárost, az Education Cityt, ahol kilenc egyetem − többek között a Carnegie Mellon, a Northwestern és a Georgetown egy-egy „fiókintézménye” − kínál képzéseket, míg a Dubai International Academic City tizenhárom nemzetközi egyetemén már több mint 12 ezren tanulnak.
A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.
76 éves angoltanár, 78 éves óvodapedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Míg több egyesület már a kora reggeli vagy esti órákra helyezte át a foglalkozásokat, az Utánpótlás Sportolók Szülei Facebook-csoportban több szülő is arról számolt be, hogy gyereküknek továbbra is a legmelegebb napszakban tartanak edzést, meccset vagy felmérést. Volt, ahol inni sem engedték őket.
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
