Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Jelentősen csökken a diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben, amiben a válság is szerepet...
Jelentősen csökken a diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben, amiben a válság is szerepet játszott, a folyamat azonban korábbról eredeztethető - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.
A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kiemelték: a munkanélküliség kockázata az elmúlt évtized elejétől nőtt, és 2009-től keveset változott. A többi képzettségi szinthez viszonyítva a pályakezdő diplomás, 20-24 éves korcsoport munkanélkülisége is magas.
Kifejtették: a népesség iskolai végzettsége az elmúlt években tovább javult, és a munkaerő-felmérés adatai szerint 2011-ben a 25–64 évesek több mint egyötöde rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, 31 százalékuk legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, ennél valamivel alacsonyabb a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek aránya (29 százalék).
Alacsony képzettséggel, azaz legfeljebb befejezett általános iskolai végzettséggel a népesség 18 százaléka rendelkezett. 2005 és 2011 között a felsőfokú végzettségűek aránya 4 százalékponttal emelkedett.
Jelentős változás, hogy hat év alatt több mint 5 százalékponttal csökkent a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya. Az elemzésben rögzítették, hogy az oktatási rendszerben tanulók számát a tankötelezettség ideje alatt alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg. Az iskoláskorú népesség csökkenése ugyanakkor negatívan befolyásolja az oktatási intézmények fenntarthatóságát.
Kitértek arra, hogy a felsőoktatásban a hallgatók számának növekedése az elmúlt évtized második felében megállt, azóta kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnál, 2011-ben valamelyest emelkedett. Megállapították, hogy a felsőoktatás expanziójának lelassulása a jelentkezők számának 2005 és 2008 között tapasztalható jelentős mértékű visszaeséséből adódik.
A felsőoktatásban végzettek száma ugyanakkor kisebb ütemben emelkedett, mint a felvetteké, ennek egyik oka a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga hiánya. Hol bólintottak rá, hol mondtak nemet a nyelvvizsga-amnesztiára? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A felsőoktatás képzési területek szerinti szerkezete is változott az elmúlt években, a műszaki, a természettudományi, az egészségügyi területek és a szolgáltatás súlya erősödött, miközben a tanár- és az agrárképzésé csökkent.