Lényegesen kevesebbet keresnek az egyetemi dolgozók, mint amennyit a kormány állít
Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
„Az egyetemi karrier egy olyan hobbi, amihez meg kell találni azokat a forrásokat, amik biztosítják a szükséges anyagi hátteret” - nyikatkozta a Telexnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának egyik oktatója.
A lap emlékeztet arra, hogy - bár más formában, mint a többi egyetem esetében - mivel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is elindult a modellváltás folyamata, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett már csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem működik állami fenntartásban.
Az egyetemen "siralmas" az oktatók bére, jelentősen csökkentették az állami férőhelyek számát és utánpótlás sincs; a diplomás átlagbér tavaly bruttó 936 ezer forint volt, ellenben az ELTE BTK-n például a dékáni hivatal felmérése szerint a havi átlagbér 543 ezer forint. Ez a diplomás átlagbér 58 százaléka. 420 bölcsészkari főállású oktató közül mindössze 14-en keresnek ennél többet, ők is csak azért, mert az alapbérükön belül például uniós projektben való részvétel miatt plusz kiegészítést kapnak.
A legtöbb tanársegéd, adjunktus nettó fizetése nem éri el a 300 ezret. Tehát, ha valaki nem örökölt lakást, akkor ebből a pénzből a lakbért éppen hogy ki tudja fizetni
– mondta Kató Péter, az ELTE BTK adjunktusa.
Ezért a fizetésért tehát nehéz utánpótlást találni. Míg ugyanis az idősebb kollégák számára megtartó ereje van az egyetem magyarországi és nemzetközi presztízsének és a kollégák közötti jó munkakapcsolatnak, ezek kevésbé fontosak egy fiatal oktató számára, aki kevésbé kötődik a felsőoktatási intézményhez.
Legutóbb 2023-ban emelték a béreket
Míg a közoktatásban dolgozók számára tavaly átlagosan 32,2 százalékkal emelték meg a béreket, idén pedig újabb 21,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése, az állami egyetemek dolgozói ebből kimaradtak.
„A tanársegédek garantált bére havonta nettó 250 ezer forint, ha ezek a végzett munkavállalók elmennek a pedagógus diplomájukkal gyakornoknak egy középiskolába, akkor bruttó 640 900 forintot fognak keresni" - nyilatkozta Gregor Anikó a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE intézményi alapszervezetének elnöke és az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója.
Az egyetemi dolgozók 2021-ben és 2022-ben kaptak 15 százaléknyi illetménykiegészítést. Ezzel azonban több probléma is van; például az, hogy bármikor visszavonható és nem inflációkövető, amellett, hogy az ELTE TTK-n például nem is mindenki kapta meg a teljes összeget. Itt az illetménykiegészítés 30 százalékát teljesítményhez kötötték.
Az intézményben 2023-ban egyfajta belső bérminimumot vezettek be, ez viszont nem hozott érdemi változást, az összeg ráadásul nem lett magasabb. Az egyetem oktatóinak többsége kénytelen másodállást vállalni ahhoz, hogy megéljen.
Javulást egy azonnali, legalább 50 százalékos béremelés hozhatna, azon kívül azonban, hogy korábban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is elismerte, hogy valóban alacsonyak az oktatók bérei, változás még nem történt, csak ígéreteket kaptak arra, hogy a bérkiegészítést beépítik a bruttó fizetésükbe.
A Telex ezzel kapcsolatos kérdéseire a KIM egyelőre még nem válaszolt.
