Mennyi felvételi többletpont és milyen fizetés jár az önkéntes katonai szolgálatért?
Akár 64 felvételi pont és több százezres fizetés is járhat azoknak, akik önkéntesnek jelentkeznek.
8 kreditet kaphattok, ha elvégzitek a tárgyat.
Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen indítják el azt a honvédelmi tárgyat, amelynek keretében a hallgatók két és fél év alatt egy alapkiképzéssel egyenértékű képzésben vehetnek részt – írja az egyetem.
A szeptemberben induló tantárgynak a bevezetését a Honvédelmi Minisztérium területvédelmi tartalékos-toborzókampányának rendezvényén jelentették be. Czermann János, a stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy az egyetem 8 kreditpontot ad a több mint kétéves képzéshez.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pedig kiemelte, hogy a megújult felvételi eljárásban
„már több mint 150-en éltek az önkéntes katonai szolgálat vállalásával megszerzett többletpontok lehetőségével.”
Ahogyan arról már korábban az Eduline is beszámolt, az önkéntes katonai szolgálat elvégzéséért akár 64 többletpontot is kaphatnak a felvételizők. Arról pedig, hogy milyen összegű ösztöndíj járhat a résztvevőknek, ebben a cikkünkben olvashattok:
Akár 64 felvételi pont és több százezres fizetés is járhat azoknak, akik önkéntesnek jelentkeznek.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.