Önköltséges képzésen tanultok és a következő félévben könnyítenétek a kiadásaitokon? Akkor a Diákhitel2 éppen nektek szól. Itt találjátok az igényléssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat.
Kik vehetik fel?
A Diákhitel2-t az önköltséges képzésben – akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában – tanulók igényelhetik. A hitelre mindenki jogosult, aki még nem töltötte be a 45. életévét, rendelkezik felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal, az adott képzési időszakra bejelentkezett – azaz passzív félévekben nem –, illetve nem rendelkezik másik Diákhitel2 szerződéssel.
Mekkora a hitel összege?
A hitel összege megegyezik az önköltséges összegével – azaz a Diákhitel2-vel maximum akkor összeget lehet igényelni, amekkora az önköltséges képzésben részt vevő hallgató fizetési kötelezettsége az intézmény felé. Az igényelt hitelt a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetem/főiskola számára utalja.
Meddig vehető igénybe?
A Diákhitel2-t 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha osztatlan képzésben vesztek részt és a képzési idő meghaladja a 11 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de ekkor sem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet.
Hogyan és mikor lehet igényelni?
Ha már a félév első utalásakor szeretnétek, hogy intézményetek számára folyósítva legyen a képzési díj összege, akkor a tavaszi félévben legkésőbb február 15-ig kell leadnotok a hiteligénylést. A Diákhitel2 első folyósításának időpontja a tavaszi szemeszterben március 14-e.
Mikor kell kezdeni a törlesztést?
Könnyebbség az egyetemistáknak, hogy csak a hallgatói jogviszony megszűnése után, de legkésőbb a 45. életév betöltését követően kell elkezdeni a törlesztést.
Érdemes tudni, hogy a hitel visszafizetésének ideje alatt bármikor lehetséges az előtörlesztés, korlátlanul és külön költségek nélkül, ezért abban az esetben, ha átsorolnának benneteket államilag támogatott képzésre, akár már a szak elvégzése előtt elkezdhetitek a törlesztést.
Mekkora a törlesztőrészlet összege és hány százalékos a kamat?
A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a törlesztőrészlet összegét az előző évben, október 31-én érvényes minimálbér alapján határozzák meg. A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztőrészlet kiszámításának alapja a két évvel korábbi jövedelem.
A kamat az előző évekhez hasonlóan még mindig 0 százalék.
A Diákhitel2 igényléséről és törlesztéséről a Diákhitel Központ honlapján találtok további információkat.
Ha a tavaszi félévben nem csak az önköltség fedezésére igényelnétek diákhitelt, akkor olvassátok el a szabad felhasználású Diákhitel1-ről szóló anyagunkat.
Mit kell tennetek, ha magasabb összegű diákhitelt szeretnétek a következő félévben?
Az őszi szemeszterben gyakran megszorultatok hónap végére, ezért a következő félévben több pénzt szeretnétek igényelni? A Diákhitel1 összegének módosítására évközben is van lehetőségetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
