Négy magyar egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási rangsorába.
Az európai oktatási részrangsorához készített kutatásban 18 ország 125 ezer diákja vett részt, a kérdésekkel pedig az egyetemek oktatási és tanulási lehetőségeit, és az egyetemei légkört a hallgatók megítélésében.
Az összesített magyar oktatási részrangsorban a Semmelweis egyetem lett a legjobb, 41. helyen áll. A második magyar egyetem a Szent István Egyetem lett 126-150. helyezéssel, majd a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem jön, mind a két intézmény 151-200. helyezéssel.
A rangsor a hallgatói elkötelezettség mellett a diákok eredményeit, az intézmények sokféleségét, az egyetemek hatékonyságát és a tanításához szükséges forrásokat is figyelembe veszi.
A listát egyébként a brit egyetemek vezetik. Az első az Oxfordi Egyetem lett, második helyen pedig a Cambridge áll. Harmadik egy spanyol Navarra Egyetem lett, de a negyedik és az ötödik helyen ismét brit egyetem áll, a UCL és a londoni King's College személyében.
Korábban írtunk a 2020-as világrangsorról is, amibe nyolc magyar egyetem került. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.
Újabb rangsor: két magyar intézmény a világ legjobb informatikai képzést indító egyetemei között
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került be idén a brit Times Higher Education 2020-as informatikai felsőoktatási rangsorába.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
