Óralátogatás

A legtöbb egyetemen nem kötelező bejárni az előadásokra, de a szemináriumokon vagy a gyakorlatokon legfeljebb három hiányzást engedélyeznek. A részleteket minden intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában találjátok. Neptun, tárgyfelvétel, kreditek - egyetemi kisokosunk első részét itt olvashatjátok.

Megtörténhet, hogy egy tanár nem veszi figyelembe a tanulmányi szabályzatot, és elvárja, hogy látogassátok az előadását - ilyenkor általában "pozitív jelenléti ívet" használnak, ami alapján az órát látogató hallgatóknak plusz pontokat adnak év végén, de előfordulhat, hogy a hiányzásaitok miatt nem engednek vizsgázni.

Ebben az esetben ne hagyjátok magatokat, legyetek tisztában a jogaitokkal és kötelezettségeitekkel. Ha konfliktusba keveredtek egy tanárral, akkor a felelős intézetet vagy tanszéket is megkereshetitek, de sok helyen a hallgatói önkormányzat (HÖK) is segíthet.

Hallgatói önkormányzat (HÖK), tanulmányi osztály (TO)

A hallgatói önkormányzat elsődleges célja a hallgatók érdekképviselete. A szervezet egy több szintből álló rendszer: a szakos hallgatói érdekképviselők alkotják az intézeti képviseletet, az egész HÖK-öt pedig az elnök és csapata vezeti. Szakos képviselőnek, de akár elnöknek is bárki jelentkezhet, akár már az első félévben - előbbieket a diákok, utóbbit a képviselőkből álló küldött- vagy közgyűlés választja.

A tanulmányi osztályon adhattok le kérvényeket, több intézményben itt kapjátok meg a diákigazolványotok érvényesítő matricáját, de bármilyen kérdéssel nyugodtan fordulhattok hozzájuk.

Szoctám, tanulmányi ösztöndíj

Az egyetem, főiskola alatt többféle ösztöndíjra pályázhattok. Tanulmányi ösztöndíjat a második félévtől kaphattok a tanulmányi eredményetek alapján, szociális támogatást viszont már az első félévben is igényelhettek. Ezekre csak az állami ösztöndíjas hallgatók jogosultak.

Az összes, elsőévesként is igénybe vehető ösztöndíjat itt találjátok, az önköltséges hallgatók által is megpályázható támogatásokról pedig itt olvashattok.

Passzív félév

A passzív félév (más néven halasztás vagy szüneteltetés) azt jelenti, hogy nincs aktív hallgatói jogviszonyotok, tehát nincsenek óráitok és vizsgáitok, de még nem estek ki az egyetemről, főiskoláról. A passzív félévben nem jár a diákigazolvány, és egy huzamban csak két félévet halaszthattok - ha egymás után már a harmadik félévre sem jelentkeztek be, az intézmény megszünteti a jogviszonyotokat.

A legtöbb egyetemen, főiskolán az első félévben még nem halaszthattok, de vannak kivételek: nézzétek meg az adott intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatát.

Mivel a passzív félévben nem tanultok, így természetesen tandíj sincs. Ez állami ösztöndíjas helyekre is érvényes, tehát a hallgatói szerződés szerint a passzív féléveket nem kell majd később "ledolgoznotok". Azt a követelményt azonban, amely szerint a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát, akkor is be kell tartanotok, ha közben passziváltattok. Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az idén felvételizőknek.

Erasmus

Az egyetemek és főiskolák több csereprogramot is szerveznek, ezek közül a legnépszerűbb az Erasmus, amelynek tavaly januárban indult el a megújult változata, az Erasmus+. Erasmusszal fél évig tanulhattok a partnerországok egyetemein, az ott felvett órákért ugyanúgy jár kredit (bár általában nem a tanulásról, hanem a tapasztalatszerzésről és a kapcsolatokról szól ez a félév). Tandíjat nem kell fizetnetek, és ösztöndíjat is kaptok, amelynek összege az adott ország árszínvonalától függ - számítsatok rá, hogy ezt más forrásokból is ki kell egészítenetek.

Ezen kívül gyakornoki programokon is részt vehettek, de az oktatók számára is szerveznek külföldi továbbképzéseket. Az erasmusos lehetőségekről az egyetemek, főiskolák is tartanak eligazítást, de a Tempus Közalapítvány honlapján is találhattok további részleteket. Minden tudnivaló az Erasmusról, lépésről lépésre.