Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Első alkalommal állította össze az 50 évnél fiatalabb egyetemek rangsorát a Times Higher Education magazin.
Első alkalommal állította össze az 50 évnél fiatalabb egyetemek rangsorát a Times Higher Education magazin. A százas lista nagy meglepetést okozott: a brit és amerikai egyetemekkel távol-keleti és más európai intézmények is fel tudták venni a versenyt – írja a Huffington Post.
Az első helyen a mindössze 26 éve működő dél-koreai Pohang University of Science and Technology végzett, míg a második az 1968-ban alapított École Polytechnique Fédérale de Lausanne lett. A bronzérmet a Hong Kong University of Science and Technology szerezte meg, amely 21 éve indította az első képzést.
A top tízben egy dél-koreai, egy francia, két amerikai és három brit egyetem is szerepel. A százas listára összesen harminc ország egyetemei kerültek fel, magyar intézmény nincs közöttük. A teljes listát itt nézheted meg.
„A fiatal ázsiai egyetemek taroltak a versenyben: a top tízbe három, a legjobb százba pedig tizenhat ázsiai intézmény is bekerült. Érdekes módon azonban sem orosz, sem kínai, sem indiai egyetem nem szerepel a listán” – nyilatkozta Phil Baty, a Times Higher Education egyik szerkesztője.
A lista készítői ugyanazt a módszertant alkalmazták az 50 évnél fiatalabb intézmények sorrendjének megállapításakor, mint a hagyományos THE-lista összeállításakor. Tizenhárom tényezőt, köztük az oktatók és a hallgatók teljesítményét, az innovációs tevékenységet és a nemzetközi kapcsolatokat vették figyelembe. Egyedül az „egyetemi presztízs” kapott kisebb hangsúlyt.
A listát ezentúl minden évben nyilvánosságra hozza a Times Higher Education. Váltás előtt a felsőoktatás – a rangsorokat is érintő változásokról itt olvashatsz bővebben.