„Hiába gazdálkodik immár tudatosan az ország, hiába küzdünk sikerrel az adósság ellen, ha vannak olyan önállóan gazdálkodó területek, ahol a hiány újratermeli az adósságot. Ezért alkotunk olyan törvényt, hogy a nyugdíjrendszernek, az egészségügyi kasszának, a felsőoktatási rendszernek és az önkormányzatoknak önfenntartónak kell lenniük” – eredetileg ez a két mondat is szerepelt volna Orbán Viktor hétfői, idénynyitó parlamenti beszédében, legalábbis erről árulkodnak az „országvédelmi akcióterv” bejelentése közben, a miniszterelnök jegyzeteiről készített fotók.

A kormányfő a megregulázandó területek felsorolásából végül kisatírozta a felsőoktatást, helyette az adórendszert emelte ki. Pedig azt eddig is egyértelművé tette a kormány, hogy a felsőoktatás – számításaik szerint – túl sok pénzt visz el, és hogy az intézményrendszer, valamint az ingyenes és költségtérítéses képzések átszabásának célja a költségcsökkentés. Szijjártó Péter augusztus végén úgy fogalmazott, ősszel olyan törvényeket tárgyal a parlament, amelyek olyan nagy területeket alakítanak át, mint a felső- és a közoktatás, ezek ugyanis „folyamatosan újratermelik az államadósságot”.

Tandíj, keretszámok és diplomaadó: így fog spórolni a kormány

Bár a felsőoktatási törvény tervezetének legújabb változatát még nem hozták nyilvánosságra, néhány – költségcsökkentést célzó – részlet már kiszivárgott. Alighanem jelentős megtakarítást remélnek az államilag támogatott hallgatói létszám megvágásától: sajtóinformációk szerint 53 ezerről 40 ezerre csökkentenék az ingyenes helyek számát, 2013-ban már csak 35 ezer, 2014-ben pedig 30 ezer elsőéves tanulhatna ingyen.

A legrosszabbul a jogi, művészeti, művészetközvetítési, sport-, bölcsész-, agrár- és társadalomtudományi szakokat indító egyetemek és főiskolák járnak majd, ezek az intézmények az ideinél jóval kevesebb diákot vehetnek majd fel. A felvételi szabályok - tervezett - változásairól itt olvashatsz.

A költségtérítéses képzésekért is többet kell majd fizetni, az oktatási államtitkárság ugyanis az önköltséges rendszer irányába tolná el a fizetős szakokat. Az eduline által megkérdezett intézményvezetők szerint a hallgatóktól beszedett – az olcsóbb szakokon 150-250 ezres, a legdrágább képzéseken 1-1,5 milliós – összeg valóban nem fedezi az oktatás teljes költségét, vagyis szaktól függően legalább harminc-negyven százalékkal kellene emelni a tandíj összegét ahhoz, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak ne kelljen hozzátoldaniuk az állami támogatásból.

Plusz forrást jelenthet az utólagos tandíj és a diplomásadó bevezetése is – igaz, míg a külföldi munkavállalást tervező hallgatók többletköltségeiről többször beszélt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, utóbbit egyetlen rádióinterjúban említette Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter. A magánfőiskolák állami megrendelésének beszüntetése és az intézményrendszer átalakítása is milliárdos megtakarítást eredményezhet, Matolcsy György az országgyűlés oktatási bizottságában kedden arról beszélt: 2014-re "meg fogunk döbbenni", mennyivel több pénz lesz a felsőoktatási rendszerben.

Szabó Fruzsina
eduline