A legjobb ötven egyetemet felvonultató listát az amerikai intézmények vezetik, a top tízbe rajtuk kívül csak hat brit egyetem tudott bekerülni. A teljes rangsor csaknem felét adják az amerikai egyetemek, őket követik a brit intézmények (9), de az ausztrálok is szépen szerepeltek a maguk öt egyetemével.

Már évek óta tart a vita, hogy mennyire tekinthető objektívnek a lista, és mennyire kedvez az angolszász országoknak. A rangsort kritizálók ellen szól azonban, hogy évről évre jobban teljesít az ázsiai térség, a listán idén is sok kínai, japán, hongkongi egyetem szerepel, sőt még egy dél-koreai intézmény is bekerült az ötven legjobb közé. Milyen információt adnak a rangsorok az egyetemek, főiskolák teljesítményéről, és miért kell fenntartásokkal kezelni a listákat? A témáról itt olvashatsz.

A rangsor élén második éve a nagy-britanniai Cambridge áll, amely tavaly vette át nagy megelepetésre az aranyérmes helyet a Harvardtól, és úgy tűnik, sikerült megőriznie a pozíciót.

Az idei év vesztese a Yale és az UCL (University College London), előbbi a harmadik helyről csúszott vissza egyet, utóbbi viszont a tavalyi negyedikről bukott vissza a hetedikre. Az amerikai MIT (Massachusetts Institute of Technology) viszont - úgy tűnik - megállíthatatlan, évről évre jobb helyezéseket ér el, a tavalyi ötödik helyét idén - a Yale-t kitúrva - a harmadikra cserélte.

Persze mindenki nyertesnek számít, aki egyáltalán fel tudott kerülni erre a rangsorra. Magyar intézmény már a tavalyi listán sem szerepelt, pedig akkor még a legjobb kétszázat rangsorolták az idei ötvenessel szemben. 

Először tüntették fel az az idei rangsorban az intézmények mellett a tandíjakat is. Többek között feltűnő, hogy az első helyezett Cambridge a többi szépen teljesítő amerikai egyetemekhez képest kifejezetten alacsony tandíjakkal működik, a harmadik helyezett MIT-en például a belföldi diákoknak tízszer annyit (40 ezer dollárt, vagyis csaknem 8 millió forintot) kell fizetniük egyetlen tanévért.

Persze az is rögtön látszik, hogy míg az Egyesült Államokban a "mindegy honnan jöttél, csak fizess" elv alapján nagyjából ugyanannyit kell fizetniük a belföldi és külföldi diákoknak, addig például a briteknék az utóbbiak esetében vastagon fogott a ceruza, és akár négy-ötször annyit is fizethetnek ugyanazért a képzésért.

eduline