A tanácskozáson részt vettek a magyar nyelvű oktatást biztosító romániai állami és magánegyetemek vezetői, oktatási szakemberek, a romániai - nem magyar - kisebbségi szervezetek képviselői, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke az idén hatályba lépett új oktatási törvény lehetőségeit ismertette. Kifejtette: a felsőoktatásban is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a kisebbségek az őket érintő kérdésekben maguk határozzanak.

A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet. Ott a román többségű egyetemi szenátus a nyár elején olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem teszi lehetővé a magyar tagozat megalakulását annak ellenére, hogy az oktatási törvény előírja ezt az olyan multikulturális egyetemek esetében, mint amilyen a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény.

Nagy Örs, a marosvásárhelyi egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy 1989-ig fokozatosan háttérbe szorították a magyar nyelvű oktatást. Azóta sincs különálló magyar tagozat az egyetemen, ezért állandó vita van az egyetem román és magyar oktatói között a diákok helyeinek elosztásáról, valamint a tanárok utánpótlásáról.    

A rektorhelyettes kijelentette, hogy a magyar nyelvű oktatás megerősítése szempontjából létkérdés a magyar tagozat létrehozása a marosvásárhelyi egyetemen. Reményét fejezte ki, hogy a román oktatási minisztérium elutasítja az egyetem román többségű vezetése által elfogadott új egyetemi chartát, amely hátrányos a magyar nyelvű oktatás számára.

Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese előadásában kifejtette, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézményben a magyar nyelvű oktatás szempontjából sokkal jobb a helyzet a marosvásárhelyi egyetemhez képest, hiszen Kolozsváron már az 1990-es évek végén megalakultak a kisebbségi, a magyar és a német úgynevezett tanulmányi vonalak, amelyek már egyfajta külön tagozatot jelentettek.

Az új oktatási törvény nyomán azonban most megalakulhattak a magyar nyelvű intézetek (a korábbi tanszékek helyett), illetve a főtanszékek, ami nagyobb fokú önállóságot biztosít az eddigiekhez képest a magyar tagozat számára. Magyari közölte, hogy eddig 18 ilyen magyar intézet jött létre.

A Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja által ismertetett statisztika szerint Romániában évente körülbelül 8 ezer diák érettségizik magyar nyelven, csak 25 százalékuk folytatja anyanyelven egyetemi tanulmányait, további 25 százalékuk pedig román nyelven tanul tovább. Az érettségizők 50 százaléka nem vesz részt felsőoktatásban. Ennek ellenére egyre népszerűbbek az erdélyei egyetemek - összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI