A kormány nyilvánosságra került felsőoktatási koncepciója fiatalok tömegeit zárná ki a felsőoktatásból, ráadásul a tervezett intézkedések élesen szemben állnak Magyarország európai uniós kötelezettségeivel és az ország érdekeivel - áll az LMP csütörtöki közleményében, amelyben Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő azt írja: "ha a Fidesz végrehajtja, amit tervez, akkor joggal mondhatjuk, hogy hazugsággal került hatalomra".
A Fidesz a sajtóban nyilvánosságra került tervek szerint az előző kormányhoz hasonlóan a felsőoktatáshoz való hozzáférést korlátozná - értékeli az ellenzéki párt, amely szerint az eszköz korábban a tandíj volt, most a hallgatói létszám mesterséges csökkentése.
Az LMP jelzi, hogy nyelvvizsgához kötnék az egyetemi jelentkezést, miközben a közoktatásból is forrásokat vonnak ki és nem biztosítják a megfelelő színvonalú nyelvtanítást; így csak azok jutnának be az egyetemre, akiknek telik magánnyelvtanárra. A hallgatók induló tudás- és kompetenciaszintjének emeléséhez az LMP szerint csak a közoktatás színvonalának javításán át vezet az út. A tervezett intézkedések az LMP szerint élesen szemben állnak az ország európai uniós kötelezettségeivel, hiszen Magyarország a diplomások arányának növelésére vállalt kötelezettséget. Uniós vállalás és nemzeti érdek a kutatás-fejlesztés támogatása is, ehhez képest az egyetemek kutatási forrásait a felére akarják csökkenteni; így azonban legfeljebb tudatlanság-alapú társadalom épülhet - áll a közleményben. Felszámolnák az egyetemi autonómiát, ami helyett tervutasításos rendszer jönne létre; "a Fidesz nagyon gőgös, ha azt képzeli, hogy előre látja a jövőt, és el tudja dönteni, pontosan hány mérnökre, munkásra, nyelvtanárra lesz szükség 30-40 év múlva" - véli az ellenzéki politikus. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar felsőoktatás a körülményekhez képest jól igazodik a munkaerőpiac elvárásaihoz; ezt bizonyítja az alacsony diplomás-munkanélküliség - közli az LMP, amely őszintén reméli, hogy a kormány meggondolja magát, "és nem saját rövid távú, hanem az ország hosszú távú érdekeinek megfelelően alakítja át a felsőoktatást". A "szociális népszavazás" során a Fidesz az ellenkezőjét ígérte annak, amire most készül - értékeli Osztolykán Ágnes.MTI
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
