Több mint húsz romániai képviselő volt kénytelen bevallani, hogy mandátuma megszerzésekor nem rendelkezett felsőfokú végzettséggel – egy részük negyven-ötvenévesen szerzett diplomát. Ráadásul tanulmányaikhoz nem mindenki választott elismert, magas oktatási színvonaláról híres egyetemet.
Az Új Magyar Szó cikke szerint a román parlamentben ötvenkét képviselő fiatalabb negyvenévesnél – közülük huszonheten a felsőoktatási intézmények rangsorának alsó felében elhelyezkedő egyetemen végzetek, sőt a fiatalabb politikusok fele az utolsó helyeken álló intézményben tanult.
A demokrata liberális párt tagja, Silviu Progoana a lap szerint huszonhét évesen érettségizett, tíz év múlva iratkozott be az egyetemre, majd jókora csúszással végezte el. Gigi Becali európai parlamenti képviselő harmincéves is elmúlt, amikor érettségire jelentkezett. A vizsga után az egyik magánegyetem jogi karára felvételizett, később azonban félbehagyta – ahogyan fogalmazott, „nem bírta a tempót”.
Az ukrán kisebbségi képviselő, Stefan Buciuta is hatvanévesen iratkozott be az egyik bukaresti egyetemre – bár tanulmányi eredménye kitűnő lett, az Új Magyar Szó szerint az intézmény az oktatás minősége alapján összeállított egyetemi rangsor 49-es listáján a 44. helyen áll.| Politikusok itthon - diplomával, diploma nélkülA Policy Solution politikai elemző és politikai kommunikációs tanácsadó intézet 2010 tavaszi felmérése szerint a frissen „felfedezett” magyar országgyűlési képviselők között kétszer akkora a diploma nélküliek aránya, mint a több éve képviselőként dolgozók között. Az elemzés szerint az MSZP és az LMP soraiban egy személy kivételével mindenki folytatott felsőfokú tanulmányokat, míg a jobboldali politikusok közül több mint harmincan csak alap- illetve a középfokú képzésben vettek részt. Milyen szakokon végeztek a magyar politikusok? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
