A jogszabálytervezet megszüntetné a korábbi intézménytípusokat és újak létrehozását irányozná elő a nappali tagozatos diákok létszáma szerint. Ebből adódóan radikálisan csökkenne a felsőoktatási intézmények száma, amelyekből jelenleg mintegy 800 működik az országban.
    
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke szerint a jogszabálytervezet elsősorban a beregszászi magyar főiskola fennmaradását veszélyezteti azáltal, hogy a klasszikus egyetemek nappali tagozatos hallgatóinak létszámát tízezerben, az akadémiákét háromezerben, a főiskolákét ezerben állapítja meg. Mint kifejtette, az 1996 óta működő beregszászi főiskola, amely Ukrajna egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőoktatási intézménye, egyik kategóriához sem tartozik, mivel tíz szakon 500-500 nappali tagozatos és levelező hallgató tanul.    

Orosz Ildikó hangsúlyozta: az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás megmaradása érdekében – akár az anyaország támogatásával – el kellene érni, hogy az ukrán felsőoktatási törvény tervezetéből kikerüljenek a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű továbbtanulási lehetőségeit korlátozó diszkriminatív elemek, s a tervezet átdolgozása során a törvényalkotók vegyék figyelembe a nemzetiségek felsőoktatásával kapcsolatos sajátosságokat.
   
Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar karának dékánhelyettese elmondta: a magyar kar vezetése nagyobbrészt egyetért a bolognai folyamat ukrajnai meghonosítására hivatott felsőoktatási törvénytervezet célkitűzéseivel. Hozzátette: az UNE-t nem érinti hátrányosan a tervezetnek a klasszikus egyetemek számára előírt hallgatói létszáma, az ungvári intézménynek ugyanis több mint tízezer nappali tagozatos diákja van. Ugyanakkor a magyar kar érdeke is az lenne, ha az új jogszabály lehetővé tenné a magyar nyelven és magyar nyelvből történő felvételizést az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe – hangsúlyozta Spenik.

MTI