Bokrétaünnepen avatták fel a Debreceni Egyetem Informatikai Karának (DE-IK) szerkezetkész épületét csütörtökön; az 1,9 milliárd forintból megépülő komplexumban a jövő nyáron indulhat meg az oktatás és a kutatás.
Az egyetem Kassai úti campusán létrehozandó új épületben mintegy 4500 négyzetméter hasznos alapterületen biztosít a kar korszerű tanulási és munkakörülményeket több mint 3000 hallgató és 70 oktató számára - hangoztatta Gaál István rektorhelyettes az ünnepségen.
Kiépül továbbá egy belső informatikai hálózat, így az intézmény diákjai, oktatói és az egyetemen kívüli felhasználók is elérhetik majd a kar által elhelyezett elektronikus tartalmakat. Az új épület inkubációs központként lehetőséget teremt arra is, hogy a hallgatók, az oktatók és a régió informatikai vállalkozásai közös projektekben találkozzanak. A kar így nemcsak diplomát ad diákjai kezébe, hanem elősegíti a régió informatikai-technológiai, gazdasági felzárkózását is.
Az építkezés költségeihez 1,8 milliárd forintos uniós támogatást vehetett igénybe az egyetem a Természettudományi és műszaki képzés infrastrukturális fejlesztése című projekten. Az összesen 5 milliárdos program keretében létrejön továbbá az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ, sor kerül az Elméleti Négyszög fejlesztésére, valamint a Kémia Intézet Kísérleti Üzemének és további laboratóriumok rekonstrukciójára is. Emellett modernizálják az egyetem teljes info-kommunikációs technológiai hátterét.
MTI
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
