Wafaa Bilal vizuális művész és pedagógus, aki főként interaktív alkotásaival és performanszaival hívta fel magára a figyelmet, egy művészeti program kedvéért vetette alá magát a beavatkozásnak. Mint kedden beszámolt róla: egy új katari múzeum kezdeményezésében vesz részt.

A szervezők The 3rd I (A harmadik szem) címen 23 kortárs munkát rendeltek meg a Mathaf: Arab Museum of Modern Art december 30-i megnyitása alkalmából. A kiállítás a Told/Untold/Retold (Elmondott/Elhallgatott/Megismételt) címet kapta.

Bilal a projekt keretében egy éven át viseli a kamerát, amely mindennapi életét rögzíti. "Ugyanúgy folytatom a mindennapjaimat, mint a beavatkozás előtt" - jelentette ki az iraki származású művész, aki jelenleg a New York-i Egyetemen tanít. A kamera 5 centiméter átmérőjű, és alig másfél centi vastag.

A projekt "fontos társadalmi, esztétikai, politikai, teológiai és művészi  kérdéseket vet majd fel" - magyarázta Bilal. Mint mondta: azért a feje hátsó részére került a kamera, mert ezt mindazon dolgok allegóriájának szánta, amelyeket nem látunk vagy magunk mögött hagyunk.

Bár a kamera beültetéséről egyebet nem osztott meg a nyilvánossággal, azt elárulta, hogy a múzeum december 15-én beinduló honlapján (http://www.3rdi.me) további részleteket lehet majd megtudni a művészi installációról.

A múzeum kurátora elmondta, hogy a napi 24 órában élő kamera a múzeum monitorjaira továbbítja a felvett képet. "Ez egy háromdimenziós, valós helyű és idejű élmény lesz. Ám az is kiderül, hogy a kamera képe csupán a mű egyik aspektusát jelenti, amihez még legalább ilyen fontos aspektusok járulnak majd" - hangsúlyozta Sam Bardaouil.

A New York-i Egyetem - 44 ezer diákkal az ország legnagyobb magániskolája - közleményben szögezte le, hogy művészeti iskolaként nagyra értékeli a művészi szabadságot, de ugyanekkora hangsúlyt fektet a projekt által felvetett személyiségi jogi kérdésekre is. Mint jelezték: a művésszel való egyeztetések során kidolgozták annak mechanizmusát, hogy az egyetem épületeiben ne készüljön felvétel.

Bilal korábbi munkái közül több is parázs viták kereszttüzébe került. Három éve bemutatott Domestic Tension című installációja arról szólt, hogy a virtuális felhasználók a nap 24 órájában lőhettek egy festékpuskával a művészre. A The Chicago Tribune "hosszú idő távlatában a politizáló művészet egyik legélesebb alkotásának" nevezte a munkát, és az év művészének kiáltotta ki Bilalt.

Virtual Jihadi című 2008-as videojátéka pedig a tiltakozások hatására a cenzúra áldozata lett. A New York állambeli Troyban bemutatott játékban Bilal avatárja öngyilkos robbantóként üldözte George W. Bush elnököt. Ahogy magyarázta: műve az arab kultúra elleni gyűlölködésre uszító csoportokra akarta felhívni a figyelmet.

MTI/The Sun