A szegedi bölcsészvezető, tovább is fűzte a poént: persze ez a rendelés a közgazdászok gasztronómiai kifinomultságát is jelzi. A történész - dékán, persze nem csak viccelődött az előadásokon és kerekasztalbeszélgetéseken, a szervezők elmondása szerint az esemény célja az általánosítások helyett valódi problémafeszegetés, a valós helyzet tisztázása a bölcsész diploma munkaerő-piaci értékét illetően.

Munkáltatói vélemények

Kompetencia modulokat kellene bevezetni a bölcsészkarokon, valamint be kellene emelni a végzősök oktatásba azt, hogy hogyan kell megjelenni az állásinterjún, hogy írjunk motivációs levelet, önéletrajzot – hangsúlyozták a bölcsészeket foglalkoztató, verseny - és közszférából érkező szervezetek vezetői.

A szakemberek elmondták: számtalanszor találkoztak olyan bölcsész munkakeresőkkel, akik nem vették komolyan magát az álláskeresést, az állásinterjút. „A két kérdés, amire kapásból tudni kell felelni: miért jelentkeztél hozzánk? Miért gondolod azt, hogy te lennél a legjobb a meghirdetett állásban? A legfontosabb kompetencia, az hogy komolyan vegyük az álláskeresést” - mondta el Zács Kristóf Talent Researcher a Diageo-tól. Termékek vagyunk az álláskereső piacon, és meg kell tanulnunk jól eladni magunkat –hangzott el sokszor a nem annyira új keletű mondat a kerekasztal beszélgetésen.

A HR- és kommunikációs vezetők egyetértettek abban: a rendszerszemlélet és a problémamegoldó képesség, nagyfokú interperszonális kommunikáció és az idegen nyelvek ismerete az, amiben a bölcsészek előnyben lehetnek munkakereséskor.
A versenyszféra szakemberei a coaching – ot és a mentorként való elhelyezkedést emelték ki, mint bölcsészkarrieri lehetőséget.

A további előadásokból az is kiderült, hogy a cégek HR munkatársai elsősorban a gyakorlatlanságot, a valóságtól való elrugaszkodást, a tisztelet és munkakultúra hiányát tartják a bölcsészek legsúlyosabb fogyatékosságainak.

Somorjai Éva a Magyar Telekom HR vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban elmondta: a Magyar Telekom e hiányosságok felszámolására gyakornoki programot indított, ahol heti 20 óra munkaidőt várnak el a végzős hallgatóktól, és különböző munkaterülteken próbálhatják ki magukat – tette hozzá.

Bölcsészek ellenszélben

„Az egyetem valószínűleg nem fogja tudni megadni azt gyakorlatorientációs képzést, amit a munkaerőpiac elvár, ám a magas műveltséggel, magasfokú elméleti koncentráció elsajátításával, jó kombinációs és problémamegoldó képességre tesznek szert a hallgatók, ami a mukaerőpiac nagy hasznára válhat” – védte meg a bölcsészmundér becsületét Szebedy Tas a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke.

„Túl sok a filozófus” – kezdte előadását a véleményével ellentétes, a rendszerváltás után elhíresült már-már közhelyszámba menő mondással Forgács Tamás a SZTE BTK dékánhelyettese. A szegedi dékánhelyettes előadásában megkérdőjelezte napjaink és a jövő gazdaságában a műszaki, gazdasági és természettudományos képzések elsőségét, és a bölcsészkari oktatás fontosságát hangsúlyozta, annak pozitívumait emelte ki.

A baj szerinte elsősorban a tanárképzéssel van, ez az a terület, ami nincs eléggé kidolgozva az új, osztott képzésű rendszerben. „A tanárképző főiskolák, akik az új rendszerben gyakorlatilag a létükért küzdöttek, sok olyan tantárgyat vezettek be, melyek kevéssé bírnak gyakorlatiassággal, nem közismereti szakok. Egy multimédiás nevelő vagy bábjáték tanár szak megkérdőjelezik a minőségbiztosítást a felsőoktatásban”- fogalmazott.

Elmondta továbbá: a természettudományos képzés iránti igény folyamatosan csökken, míg a bölcsészettudomány felé nőtt, s bár a mostani diploma nem egyenértékű a húsz évvel ezelőttivel, de jól konvertálható tudást ad, jó szövegértési készséggel rendelkező és terhelhető munkaerőt képeznek a munkáltatók számára.

Ezzel a kijelentéssel szállt vitába előadásában Fábri György az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársa, aki hangsúlyozta: a bölcsészek a teljesítményelvű rendszer kárvallottjai lehetnek, ha nem kezdenek el teljesítményorientáltan gondolkozni. „Remek az, hogy tudnak mindenféléről érdekesen beszélni, de el kell, hogy kezdjenek teljesíteni” – hangzott egy kritikus mondata. Előadásából kiderült, hogy az általuk megkérdezett mintegy nyolcezer filosz csupán egy százaléka tartja társadalmilag megbecsültnek a tanárokat, huszonegy százalékuk pedig szabadabb és kötetlenebb életmódot vár a diplomától. A megkérdezett hallgatók többsége a személyes ajánlást, a kapcsolatokat tartja a leginkább hasznosnak a munkakeresés szempontjából. Rávilágított: a bölcsészkarokon végzettek előtt sajátos jövőkép formálódik, ami egy hosszabb kifutási folyamat, „a bölcsészek elhelyezkedése saját szakterületükön hosszabb időt vesz igénybe" - mondta.

Hallgatói szemüveggel

A diploma értéke hallgatói szemüvegen keresztül- című előadásban Nemes László az ELTE BTK HÖK elnöke és Halmi Eszter HÖK elnökhelyettes vázolták fel a hallgatói véleményeket a diploma értékéről, és az új típusú képzésről. Szerintük az új típusú rendszernek alapvető hiányosságai vannak, mivel a középiskolák nem készítenek fel az egyetemi oktatásra. Az alapképzés első két féléve ennek pótlására (például magyar nyelvi képzésre és a vizsgarutin megszerzésére) megy el, ami eleve megkérdőjelezi a majdani diploma értékét. „A régi típusú rendszerben a felvételi követelt egyfajta háttértudást, amire az egyetemi képzés építkezhetett” – mondták el a hallgatók.

Amiben az új típusú rendszer erős, az elsősorban a mobilitás. Ez mind a belföldi – intézmények és szakok közötti-, mind pedig a külföldi ösztöndíjak lehetőségét jelenti, ami egy munkaerőpiacra kikerülő hallgatónak nagy előnyt jelenthet – hangsúlyozták.

A szegedi BTK dékánja zárszavában kiemelte: nagy hangsúlyt kellene fektetni a tanárképzésre, hiszen ha ez jól működik és jó szakembereket képez, akkor az nagy haszonnal forgatható vissza a felsőoktatásba, vagyis a jó tanárnak jó tanítványai lesznek, akik sikeresen fognak teljesíteni az egyetemeken.

Schäffer Dániel

eduline