Tíz százalék felett nőtt az átlagkereset minden ágazatban idén májusra az egy évvel korábbihoz képest - közölte a napilap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva. Ezt aközben hajtották végre a munkaadók, hogy a létszám is nőtt, aminek az ágazati szereplők szerint a munkaerő megtartása az oka, mivel nagy a konkurencia a foglalkoztatók között ezen a téren.
A legnagyobb mértékben az állam emelt bért a vizsgált időszakban. Az egészségügyben például soha nem látott, 19,4 százalékos felzárkózást mért a KSH - emelte ki a Magyar Idők. Tavaly májusban 270 ezer forint körül volt az ágazatban a bruttó átlagbér, idén viszont már 323 ezer forint körül mozgott. A közigazgatásban dolgozók 35 ezer forintos emelésben részesültek, és jelentősebb béremelkedést mértek a szociális ágazatban, ám ott még így is bőven a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek - olvasható a cikkben.
A versenyszférában az év első felében a bértárgyalások során kialkudott emeléseket tapasztalt a KSH; átlagosan 10-14 százalékkal nőttek a jövedelmek. Korábban a szakszervezetek és a munkaadók is a szakemberhiányt említették a bérrendezés legfőbb okaként.
Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Miért nem reális a pályakezdők bérigénye? És milyen összeget érdemes mondani az állásinterjún, ha azt kérdezi a HR-es, milyen fizetéssel lennétek elégedettek? Utánajártunk. Bruttó 279 588 forint - a diplomás-pályakövetési rendszer 2016-os adatai szerint átlagosan ennyit keres az, aki a felsőoktatás legnépszerűbb szakján, gazdálkodási és menedzsment BSc-képzésen szerzett diplomát három-öt éve.
A versenyszférában az információs és kommunikációs ágazatban emelkedtek a keresetek a legnagyobb mértékben, átlagosan bruttó 55 ezer forinttal. Az 515 ezer forintra nőtt átlagkeresettel - a pénzügyi és biztosítási tevékenységgel holtversenyben - a legjobb jövedelmeket ezen a területen lehet elérni. Átlagosan jóval 400 ezer forint feletti összegeket lehet keresni még a tudományos és műszaki területeken, valamint az energetikai szektorokban. A versenyszférában a hagyományosan munkaerőhiányos ágazatok foglalkoztatói figyeltek oda leginkább a bérezésre: a turizmus-vendéglátás, az építőipar, valamint az egyéb ipari területek cégei általában bőven 10 százalék feletti felzárkóztatást hajtottak végre - áll a cikkben.
A frissen diplomázott magyarok 84,7 százaléka gyorsan talált magának munkát - derül ki az Eurostat összesítéséből. Az uniós országokat összehasonlítva a kilencedik legjobb mutató a magyar, az EU-átlag 80 százalékos. A hvg.hu azt írja, az EU statisztikai hivatala azokat számolta össze, akik 20 és 34 év közöttiek, három évnél nem régebben kapták meg a diplomájukat, és nem valamelyik másik oktatási intézményben tanultak tovább.
