Hiába tapasztalják a szakmabeliek és a laikusok is, milyen égető probléma az egészségügyben a szakemberhiány, az ideihez hasonlóan több területen jövőre is megdöbbentően alacsony az államilag támogatott szakképesítési keretszám ezen a területen - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet azt írja, a jelenlegi tervek szerint vannak olyan megyék, ahol jövőre már egyáltalán nem lenne állami támogatás például mentőápoló-, fogászatiasszisztens- vagy gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens- képzés esetében.
A szakképzésért és felnőttképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) évek óta előre meghatározza, mely szakképesítéseket támogathat az állam korlátlanul vagy korlátozottan, illetve azt, hogy melyek finanszírozásához nem járul hozzá egyáltalán.
A 2018–2019-es keretszámokat bemutató, lapunk által megismert kormányrendelet tervezete szerint gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensképzés esetében Békés, Fejér, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Veszprém és Vas megyében nem jár majd támogatás a szakképzési központoknak. Rosszul járnak a gyógymasszőrnek készülők is, ugyanis Hajdú-Bihar és Veszprém megyében sem támogatják ezt a képzést. A helyzet Veszprém megyében a legrosszabb, ott ugyanis a tervek szerint a mentőápoló-, a gyógyszertáriasszisztens- és a fogászatiasszisztens-képzést sem támogatják jövőre.
A lap hozzáteszi: egyes szakmák esetében egyébként hiába kapnak lehetőséget a szakképzési központok, hogy államilag támogatott helyet biztosítsanak, azok csupán korlátozott számban érhetők el. A csecsemő- és gyermekápolók esetében 16, mentőápolóknál 14, az ápolóknál pedig 8 megyében és Budapesten is korlátozott a finanszírozás.
Több mint háromezer diák kaphat több tízezres ösztöndíjat
Több tízezer forintos ösztöndíjra pályázhatnak az egészségügyi szakmát tanulók - több mint 3200-an kaphatják meg az új ösztöndíjat. Páva Hanna, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) elnöke az ápolónak tanulók ösztöndíjprogramjáról elmondta, a program az egész országra kiterjed, szemben az eddigiekkel, amikor a közép-magyarországi régió nem kapott pályázati lehetőséget.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
