Hány önéletrajzot kell elküldeni, mire megkapsz egy állást?

Minden eddiginél korábban kezdenek állást keresni, és jóval több helyre pályáznak a végzős egyetemisták, mint a...

  • Eduline
Önéletrajzok, motivációs levelek és állásinterjúk minden mennyiségben - ez vár az egyetemistákra
MTI / Szigetváry Zsolt

Minden eddiginél korábban kezdenek állást keresni, és jóval több helyre pályáznak a végzős egyetemisták, mint a korábbi években – számolt be legfrissebb felmérésének eredményéről a brit High Fliers Research.

Az érettségizők és friss diplomások karrierlehetőségeit vizsgáló független kutatócég harminc egyetemről összesen 18 ezer diákot kérdezett meg: a kutatók szerint 2001-ben 25, 2011-ben 37, addig idén a hallgatók 42 százaléka kezdett álláskeresésbe egy évvel a diplomaosztó előtt.

Az elmúlt két évben ugrásszerűen, 40 százalékkal nőtt a diplomás munkahelyre pályázó pályakezdők aránya. A legtöbben marketinges munkának örülnének, de az oktatás, a média és a jótékonysági szervezetek is népszerű területnek számítanak. Az egyetemisták minden eddiginél több önéletrajzot küldtek szét: egy hallgató átlagosan hét munkahelyre pályázott.

Egyedül a fizetési elvárások nem változtak, az idén diplomázók pontosan ugyanannyit – 1900 fontot, azaz 685 ezer forintot – szeretnének keresni havonta, mint a 2011-ben nyilatkozó végzősök.

A növekvő munkanélküliség elől menekülő diákok számára a továbbtanulás is népszerű alternatíva: az egyetemisták negyede nem elégszik meg egyetlen diplomával, míg minden eddiginél kevesebben, mindössze a hallgatók tizenkét százaléka gondolja úgy, hogy egy év szabadságot engedélyez magának. A gap year helyett egyre inkább a snap year hódít – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.