Remek szemléltető videóval készült ezúttal is a TED-ed, a metrikus mértékegységek történetének nyomába eredtek: Évezredeken keresztül próbálta az emberiség, illetve annak kisebb-nagyobb csoportjai meghatározni azt a rendszert, amiben mérni tud javaikat, a távolságot, valamint a tömeget. Ez egy hatalmas katyvaszt eredményezett, kiváltképp Európában. Felirat ajánlott!

Bár az uralkodók próbáltak némi rendet tenni, de a megtalált rendeletek, illetve törvények is sokszor csak arról árulkodtak, hogy felsorolják azokat a mértékegységeket, melyek bár eltérő mennyiséget vesznek egy egységnek, de használhatóak az országban. Áttörést a francia forradalom hozott 1789-ben, ahol a rendteremtés lehetőségét kihasználva tudományos alapon alkották meg a metrikus, azaz SI-rendszert. Emlékezetes, a forradalom eltörölte a Gergely-naptárat is és új évkezdetet jelöltek ki, valamint átnevezték a hónapokat.

Az új mértékegységeket országszerte használni kellett, de később engedélyezték, hogy a kisebb régiókban még használhatóak legyen a régi mértékegységek is. A metrikus rendszer azonban Napóleon hódításai által elterjedtek a kontinensen. A francia császár bukása után számos felszabaduló ország eltörölte a francia mértékegységeket, ám a világkereskedelemben érdekelt Portugália és Németalföld megtartotta, mivel a kereskedelemben a legracionálisabb váltási rendszernek bizonyult. Később fokozatosan átvették a kontinens országai, amelyek gyarmataikon keresztül világszerte elterjesztették.

Kivételnek sokáig Nagy-Britannia bizonyult, amely nem volt hajlandó átvenni semmit, amely a francia forradalom eredménye volt. Később azonban vegyes rendszer került bevezetésre, ám igazán sosem használták a britek a metrikus rendszert. Az EU-ban például a csatlakozási feltétel része az SI használata, a britek többször haladékot kaptak a teljes bevezetésre.

A világon már csak Mianmar, Libéria, valamint a brit gyarmati uralom utolsó egyik utolsó jegyeit hordozó Amerikai Egyesült Államok nem használja a metrikus rendszert.