Alapvető problémák vannak a szakképző iskolák működésével egy belső kormányzati értékelés szerint - - írja a Népszabadság. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által készített dokumentum azt írja: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jelenlegi struktúrájában nem lehet átalakítani a szakképzést, emiatt "ellehetetlenül a szakképző iskolák működése, a rendszerben helyrehozhatatlan károk jelentkeznek".

A Népszabadság birtokában lévő jelentés készítői elismerik, hogy ha a szakképző intézmények az Nemzetgazdasági Minisztérium alá, vagyis egy új fenntartóhoz kerülnek, azzal „a kormányzat tulajdonképpen beismeri a KLIK rossz működését a szakképzés terén”, ez azonban kisebb veszteség, mint ha a helyzet megoldásával „várna” a kormány. A dokumentum szerint „a megoldás nem várathat magára sokáig, hiszen egy megbénuló szakképző iskolai hálózat is súlyos kockázatot jelent”.

A kormányzat tervei alapján eredetileg 2013. május 31-ig kellett  volna megvalósulnia a szakképző iskolák integrációjának: megyénként egy-két képző intézmény jött volna létre. A határidőt májusban egy évvel későbbre tolták ki, hogy "az időközben elkészülő szakképzési tervek alapján megalapozottabb döntést tud hozni az állami intézményfenntartó". Torkukon akadt a falat – mondta Szüdi János jogász, közoktatási szakértő a Népszabadságnak.

Hozzátette: többféle szakképző intézmény van, egy részük tavaly a megyei kormányhivatalokhoz került, az önkormányzati szakképző iskolákat idén január elsejével a KLIK vette át. Sajátos a helyzetük az agrárszakképző intézményeknek, amelyek január elsejével ugyancsak átkerültek a KLIK-hez, de időközben született egy kormányrendelet, amely agrárszakképző iskolahálózat kiépítését írja elő. Ezek létrehozásán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) már dolgozik. Emellett vannak alapítványi szakiskolák, amelyek finanszírozása még mindig bizonytalan, velük egyenként állapodik meg a szakképzésért felelős miniszter.

Az előterjesztés semmilyen információt nem közöl arról, hogy ha az NGM-hez kerülnek az iskolák, mi történik velük - mondta Szüdi. Az állami intézményfenntartóhoz került iskoláknak nincs jogi személyiségük, elveszítették bérgazdálkodási jogaikat, nem rendelkeznek költségvetéssel. Ha most a VM-hez, illetve az NGM-hez kerülnek iskolák, azzal visszakapják ezeket a jogokat? – tette fel a kérdést.

A jelentésből nem derül ki, miből lesz pénz az újabb fenntartóváltásra, mi lesz azokkal a többcélú intézményekkel, ahol szakiskola, általános iskola és gimnázium is működik. Nincs hatástanulmány arról, a tervezett fenntartóváltás hány iskolát, tanárt és tanulót érint, vagy ki fogja kifizetni a tanárok bérét - sorolta a kérdéseket a szakértő.

Szüdi János elmondta: az iskolaépületek, eszközök, berendezések önkormányzati tulajdonban maradtak, a KLIK-nek használati vagy kezelői joga van ezek felett. Az NGM által írt előterjesztés nem tér ki arra, ki rendelkezik majd az iskola vagyona felett. Nem kis összegekről van szó: az agrárképzésre használt földterületek, az elmúlt években uniós forrásokból felújított iskolaépületek, korszerű tanműhelyek több százmilliárdos vagyont tesznek ki. Szüdi elképzelhetőnek tartja, hogy mindezek szabályzásáról készül majd egy törvény, de mégiscsak arról van szó, hogy az önkormányzati vagyon a minisztérium rendelkezési körébe kerül.