A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt.
A női karrierépítés fogalma ma már a legtöbb esetben nem hordoz magában negatív töltetet. A magyar családmodell megkívánja a két keresőt a családban, így egy átlagos magyar nőnek, anyának természetes, hogy a munka területén is teljesíteni kell. Azonban, ha valaki az álláskeresés vagy a munkája során a neme miatt legalább egyszer diszkriminációt tapasztal, az egész témával kapcsolatban borúlátóvá válik. A jelen felmérés válaszadóinak 84 százaléka már találkozott megkülönböztetéssel, és emiatt a karrierépítéssel kapcsolatos alapvető hozzáállása is megváltozott.
| Jobline Női Karriernap |
| Hogyan találhatod meg azt a szakmát, amivel szívesen foglalkoznál a középsuli után? Mit tudsz tenni már most azért, hogy motivált és lelkes legyél a jövőbeni munkádban? Hallgasd meg ismert és elismert szakemberek inspiráló előadásait a Jobline Női Karriernapon Vass Virág moderálásával! Találd meg a SAJÁT utad június 10-én, a Millenárison! Kattints ide a részletekért! >> |
"Én ugyanazt mondtam, csak nem vették figyelembe"
Legalábbis a számok és a tapasztalatok ezt mutatják. A több mint 2200 megkérdezett nő 55%-a ugyanis érzett már előítéletet a kiválasztás, illetve a mindennapi munkavégzése során. „Más kapott meg egy lehetőséget, mivel azt hitték, hogy a gyerekem sokat fog betegeskedni” – írta az egyik válaszadó. „Előfordult, hogy ugyanabban a pozícióban dolgozó férfi kolléga szakmai véleményét helyeselték a többiek, holott én ugyanazt mondtam, csak nem vették figyelembe” – osztja meg tapasztalatait a kérdőívben egy másik nő.
Az eredmények és a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy habár egyre több nő bizonyítja, hogy megállja a helyét akár egy cég alkalmazásában, akár saját vállalkozásban, még mindig jelentős azoknak a munkaadóknak az aránya, akik első körben a nehézségeket, és nem a lehetőségeket mérlegelik egy női munkavállaló esetében. A felmérésben megkérdezettek által leggyakrabban említett előítéletek: „a nők kevesebbet tudnak, kisebb a terhelhetőségük, a család a munka rovására megy, nem elég határozottak, érzelmileg befolyásolhatóak, nem valók vezetőnek, technikai tudásuk alacsony”.
Generációról generációra javul a helyzet
Mind a törvényhozás, mind a munkáltatók részéről érezhető a változtatásra való törekvés, amely csekély mértében javította is a női munkavállalók elhelyezkedését. Az aktuális kutatás adataiból kiderült, hogy míg az 1980 előtt születettek 68%-a tapasztalt valamilyen előítéletet, addig az utánuk következő Y generáció tagjainál ez az arány már 50%-ra csökkent.
Szerencsére egyre több vállalat ismeri fel a női munkavállalókban rejlő potenciált, sokuk kifejezetten nekik szóló karrierprogramokat is indít. Emellett különböző eseményeket is szerveznek, ahol kifejezetten a nők álláskeresését, visszatérést igyekeznek támogatni. A néhány hét múlva, június 10-én megrendezésre kerülő Jobline Női Karriernapon számtalan, karrierépítést támogató programmal és családbarát pozícióval várják az érdeklődőket, továbbá a rendezvényen lehetőség lesz ingyenes személyes tanácsadásokon, workshopokon és előadásokon is részt venni, amelyeken hasznos információkat, tippeket lehet gyűjteni.
A rendezvény ingyenes, csak regisztrálni kell. További infó és regisztráció: www.noikarriernap.hu
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
