Már körvonalazódik, milyen lesz az új KRESZ, ha egyszer végre elkészül.
A vezess.hu egy minisztériumi háttérintézménytől, a Közlekedéstudományi Intézettől kapott információkat, milyen lehet az új KRESZ, amin már egy ideje dolgoznak.
A KI javaslata, hogy a mostaninál lényegesen kevesebb tábla legyen, de azok egyértelműbb jelzéseket adjanak. A táblákon a sárga színt is gyakrabban használnák figyelmfelkeltő jellege miatt.
Ma 10-től 130 km-es sebességig mindenféle sebsségkorlátozó tábla létezik, tizesével lépkedve. Ebből is kevesebbet szeretnének, és azokat úgy kihelyezni, hogy minél kisebb legyen a járművek közti sebességkülönbség.
Sebességcsökkentésre kell számítani az ország legrosszabb állapotú, négy-öt számjegyű, lakott területen kívüli útjain, amelyeken ma többnyire 90-nel lehet közlekedni. Az elképzelés szerint ezeken 70-el lehetne majd közlekedni.
Vége lehet annak, hogy egy kereszteződés feloldja a tiltást, azt csak egy tiltást feloldó tábla tehetná meg német mintára.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
