„A jogi és a gazdasági képzések azért nem kaptak plusz állami helyeket, mert a diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel” – indokolta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tavaly júliusban, miért csökkentették drasztikusan a két népszerű képzési terület állami támogatását.

2012-ben mindössze 250 helyet kaptak a gazdasági képzéseket indító egyetemek és főiskolák, 2013-ban pedig már egyáltalán nem lesznek államilag finanszírozott hallgatói helyek ezen a területen – az üzleti szakokat már tavaly sem támogatta az állam, az idén a közgazdasági képzések is erre a sorsa jutottak. Utánajártunk, érdemes-e fizetni a tanulásért. Mennyit kell fizetni a gazdasági szakokért félévente? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Könnyű elhelyezkedni

„A tapasztalat azt mutatja, hogy körülbelül tíz megpályázott helyről egyből mindenképp visszahívják a gazdasági szakos jelentkezőket, akik körülbelül a harmadik-negyedik interjú után sikerrel is járnak” - mondta az eduline-nak Greguss Csaba, a Grafton Recruitment ügyfélkapcsolati vezetője.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2011-es felmérése szerint a gazdasági végzettségű friss diplomások 44,6 százaléka főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ez a többi képzési terület adataihoz képest jónak számít – az átlag ugyanis 30 százalék.

Greguss Csaba szerint az összes gazdasági szakkal könnyű elhelyezkedni a nagyobb könyvvizsgáló cégeknél és a multinacionális vállalatoknál. Persze vannak olyan szakok, amelyek még keresettebbek: ilyen például a pénzügy és számvitel, a logisztikai kontroller, a gazdaság- vagy kockázatelemző szakirány. Ugyanakkor olyan szakokat is hirdetnek az egyetemek és főiskolák, amelyekkel – ahogy a szakember fogalmaz – „specializáltabban lehet elhelyezkedni”, erre példa a turizmus-vendéglátás. Persze ezen a területen is igaz, hogy a munkaadók elsősorban a leginkább elismert felsőoktatási intézmények végzettjeit keresik.

A Grafton munkatársa szerint a legkönnyebben a nagyobb cégeknél, nemzetközi vállalatoknál lehet elhelyezkedni, de az állami szféra is felszívja a friss diplomásokat. Az Educatio adatai szerint a pályakezdők 72 százaléka magántulajdonú cégnél, 28 százaléka állami vagy részben állami vállalatnál dolgozik. Külföldi cégeknél a gazdasági diplomások 35 százaléka talált munkát, míg a kisebb vállalatoknál mindössze 12 százalékuk dolgozik.

Mennyit lehet keresni?

A 2011-es adatok szerint a gazdasági képzési területen a pályakezdők átlagos nettó jövedelme 172-181 ezer forint, Greguss Csaba szerint a legjobban a nagyobb nemzetközi cégeknél lehet keresni, ahol akár 200 ezres nettó kezdő fizetésre is lehet számítani. „Nagy ritkán a junioroknál is előfordul hét számjegyű fizetés. Sokan álmodnak vezető pozíciókról, de csak keveseknek adatik ez meg egy-két éven belül” – tette hozzá.

Mindezért persze keményen kell dolgozni: a nagyobb könyvvizsgáló cégekhez például nehéz bekerülni, állandóak a tréningek, és nem ritka az egész napos, reggeltől éjfélig tartó munkaidő a kezdeti időszakban. „Nem mindig könnyű a magánéletet összeegyeztetni egy nagy pénzügyi cégnél végzett teljes állású munkával” – mondta Greguss.

Gyakorlat nélkül nem megy

A Grafton munkatársa szerint már az utolsó szemesztert megelőzően gyakorlati helyet kell keresni – a hallgatók ingyen vagy alacsony fizetésért, általában részmunkaidőben dolgoznak. „Érdemes már a gyakorlatot is komolyan venni, ha nem is veszik fel azonnal a gyakornokokat, általában emlékeznek rájuk, később visszahívhatják őket, ha valóban jól teljesítettek” – tette hozzá.

Ha nem sikerül jó helyet találni, a diákszervezeteknél is érdemes érdeklődni, fontos ugyanis, hogy már a végzés előtt szerezzetek munkatapasztalatot. Az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő, hogy a cégek keresik meg a legjobb teljesítményű hallgatókat, és támogatják tanulmányaikat, kutatásaikat. A diplomás-pályakövetési adatok szerint a végzettek 60 százaléka már a diploma megszerzése előtt szerzett munkatapasztalatot.