Ezek a kutatások érdemelték ki az anti-Nobel-díjat
A szultán 888 saját gyerekének valószínűsége, 200 méhcsípés a legfájdalmasabb terület azonosítására és az emlősök átlagos vizelési ideje: csak néhány tudományos kutatási téma azok közül, melyek idén kiérdemelték a citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjat, amelyet tíz kategóriában adtak át a Harvard Egyetemen.
A péntekre virradóan 25. alkalommal megrendezett gálát több mint ezer néző követte figyelemmel, az ünnepségen, mint minden évben, valódi Nobel-díjasok is részt vettek.
Elisabeth Oberzaucher, a Bécsi Egyetem matematikusa az után kutatott, lehetséges volt-e, hogy Iszmáil marokkói szultán 888 gyermeket nemzett. A szultán 1727-ben véget ért, közel 30 éves uralkodása alatt nemzett ennyi utódot a "konzervatív becslések" szerint. A kutatók kiderítették: lehetséges volt, sőt ehhez mindössze 65 asszony is elegendő - Iszmáil szultán háremében pedig 500 nő élt.
Fájdalmas felfedezés
Michael Smith, a Cornell Egyetem végzős hallgatója 2012-es méhszúrásos vizsgálatáért kapott IgNobel-díjat: mintegy 200 alkalommal szúratta meg magát méhekkel, hogy megállapítsa, a legfájdalmasabb területek az orrlyuk, az alsó ajak és a nemi szervek.
Patricia Yang amerikai kutató fizika kategóriában kapta meg az "elismerést": arra jött rá tudományos kutatása révén, hogy az emlősök húgyhólyagja átlagosan 21 másodperc alatt ürül ki.
Huh
A hollandiai Max Planck Intézet három nyelvésze, Mark Dingemanse és kollégái arra jöttek rá, hogy a világ szinte minden nyelve használja a "huh" szót.
Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik. Az alapítók honlapján is közzétett mottó szerint elnyeréséhez a kutatóknak "először meg kell nevettetniük az embereket, majd elgondolkodtatni őket". Az IgNobel eredményhirdetése minden évben a "komoly" Nobel-díjat megelőző héten zajlik a Harvardon.
