A szultán 888 saját gyerekének valószínűsége, 200 méhcsípés a legfájdalmasabb terület azonosítására és az emlősök átlagos vizelési ideje: csak néhány tudományos kutatási téma azok közül, melyek idén kiérdemelték a citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjat, amelyet tíz kategóriában adtak át a Harvard Egyetemen.
A péntekre virradóan 25. alkalommal megrendezett gálát több mint ezer néző követte figyelemmel, az ünnepségen, mint minden évben, valódi Nobel-díjasok is részt vettek.
Elisabeth Oberzaucher, a Bécsi Egyetem matematikusa az után kutatott, lehetséges volt-e, hogy Iszmáil marokkói szultán 888 gyermeket nemzett. A szultán 1727-ben véget ért, közel 30 éves uralkodása alatt nemzett ennyi utódot a "konzervatív becslések" szerint. A kutatók kiderítették: lehetséges volt, sőt ehhez mindössze 65 asszony is elegendő - Iszmáil szultán háremében pedig 500 nő élt.
Fájdalmas felfedezés
Michael Smith, a Cornell Egyetem végzős hallgatója 2012-es méhszúrásos vizsgálatáért kapott IgNobel-díjat: mintegy 200 alkalommal szúratta meg magát méhekkel, hogy megállapítsa, a legfájdalmasabb területek az orrlyuk, az alsó ajak és a nemi szervek.
Patricia Yang amerikai kutató fizika kategóriában kapta meg az "elismerést": arra jött rá tudományos kutatása révén, hogy az emlősök húgyhólyagja átlagosan 21 másodperc alatt ürül ki.
Huh
A hollandiai Max Planck Intézet három nyelvésze, Mark Dingemanse és kollégái arra jöttek rá, hogy a világ szinte minden nyelve használja a "huh" szót.
Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik. Az alapítók honlapján is közzétett mottó szerint elnyeréséhez a kutatóknak "először meg kell nevettetniük az embereket, majd elgondolkodtatni őket". Az IgNobel eredményhirdetése minden évben a "komoly" Nobel-díjat megelőző héten zajlik a Harvardon.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
