Öt dolog a magyar himnuszról, amit kevesen tudnak
Ma van a magyar kultúra napja, ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ennek alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan dolgot a Himnuszról, amit kevesen tudnak.
Mi volt a himusz a Himnusz előtt?
A katolikusok néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének volt, míg a református magyaroké a Tebenned bíztunk eleitől fogva (vagyis a 90. zsoltár) volt, de népszerű volt a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is. A 19. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották.
Hol van most a Himnusz?
A Himnusz (pontosabban a Hymnus) 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. A kéziratot egyébként évtizedek óta az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.
Minek? Jó a régi!
Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás kitervelte, hogy Illyés Gyulával új himnuszt írat, és Kodály Zoltánnal megzenésítteti, de végül a dolog nem jött össze. Illyés nem vállalta, Kodály pedig egy születésnapi fogadáson, amikor unszolták, hogy írjon új himnuszt, állítólag csak ennyit mondott: „Minek, jó a régi!”.
Mégsem az eredetit halljuk?
A Himnusz tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően lelassították, az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották.
A Himnusz megzenésített változatának felvétele 2 és fél perc hosszú volt, ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ezért a díjátadókon ma már lerövidített, felgyorsított változatot halljuk.
Ha külföldre mentek, akkor is veletek lesz
A magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a Himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszik a zenemű kottája.
