„Már nem elég a sima szövegértés a töriérettségihez” – szaktanári vélemény

Túry Gergely

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az első rész nem hivatalos megoldása

A második rész nem hivatalos megoldása

„A kérdéssor alapján kijelenthetjük, hogy idén már elvárják a diákoktól a pontos fogalmak használatát, a szaknyelvet, a kiterjedt történelmi látásmódot. Több feladatban is egy fontos esemény egy részmozzanatára koncentrálnak, tehát nem tehetik meg a végzősök, hogy csapongjanak” – mondta egy budai gimnázium szaktanára.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!

A Nyugat-római birodalom, a reformáció, a török hódítás, az osztrák-magyar kiegyezés, Magyarország XX. századi történelme, a jelenkori népességrobbanás és az ENSZ a töriérettségi első részében.

A Rákosi-korszak, a 60-70-es évek, Németország szerepe az első világháborúban, Szent István és a jobbágyfelszabadítás is esszékérdés a töriérettségi második részében.

Ezzel felhúzható az eredmény - tanári vélemény a második részről.

Galéria: ma a töriatlasz az érettségizők legjobb barátja

Fellégeztek az eduline-nak nyilatkozó diákok

Mint mondta, ott van például a reformációra irányuló kérdés, melyben kifejezetten az augsburgi vallásbékére kíváncsiak. „Ennyire részletesen középszinten nem szokták ezt tanítani, csak egy nagyobb téma, a reformáció kapcsán említik meg, maga az augsburgi vallásbéke pedig mindössze két mondat szokott lenni” – mondta.

A kiegyezés kapcsán megemlítette, hogy a szövegrészletek lehetnének hosszabbak, ugyanis a megadott részletek alapján nehéz rájönni, mire is utal a szerző. Azt is elmondta, az egyik feladat részkérdése „elég inkorrekt”, mert nem lehet pontosan meghatározni, mire kérdeznek rá, több megoldás is elképzelhető.

Az utolsó kérdés szerinte kellemes, azt nem tudja, minden végzős elért-e a tananyagban eddig, de a források alapján azért megoldható a feladat.