Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

Az emelt szintről középszintre került feladatra kevés idő jutott

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű feladatlappal kapcsolatban úgy fogalmazott:  "egy lépés előre, egy lépés hátra, egyik szemem sír, másik nevet".

Mint elmondta, jó lépés, hogy a gyakorlati szövegalkotás emelt szintről középszintre került, mert ez mindenki számára fontos készségeket igényel, nem csak az emelt szinten vizsgázóknak van ezekre szüksége.

Arató László szerint a műelemző feladatok azonban rossz üzenetet sugallnak. Az elmúlt években ugyanis ismeretlen szövegek jelentették a műelemzés tárgyát, és nem volt véletlen, hogy legalább az egyik szöveg ismeretlen volt a diákok számára. Arra voltak ugyanis kíváncsiak, hogy mit tudnak kezdeni egy először olvasott szöveggel, így viszont sokan inkább arra koncentrálhattak, mit tanultak róla az órán.

A szövegértelmezés Arató szerint konzervatív lett, mert - mint elmondta - az első 90 percben köznapi szövegeknek kéne dominálni, de a Petőfi imázsáról szóló interjú a témája miatt irodalmi lett. Az első feladatnál a kérdések megválaszolása időigényesebb volt, mint korábban, így az új elemre, a gyakorlati részre kevesebb idő jutott - tette hozzá.

Nem kaptak könnyű novellát a vizsgázók

Alapvetően nem volt nehéz a szövegértési feladat megoldása, a gyerekeket inkább az interjú mint műfaj zavarhatta meg - mondta el az eduline-nak Gémesi Ildikó szaktanácsadó, mentortanár. Szerinte bár Petőfiről sokat tudnak a diákok, de ez a megközelítés új lehetett számukra. Sok diák az idő rövidségét említette az első feladattal kapcsolatban legnagyobb problémaként. Gémesi Ildikó szerint a kérdések között voltak hasonlók, ugyanarra az elemre kérdeztek rá, csak más megközelítésben. A feladat kidolgozójának szándéka ezzel a segítség lehetett, de egyben a rászánandó időt is megnövelte.

A motivációs levelet sokat gyakorolhatták a diákok, ezt várhatták, mert a legtipikusabb gyakorlati szöveg - mondta Gémesi Ildikó. A gyakorlati szövegalkotás résznél inkább az érvelés okozhatott gondot a tanár szerint.

A műértelmező szöveg Kosztolányi Boldogsá című novellája volt. Az Esti Kornél novellafüzér nem könnyű anyag, mert sok benne a személyváltás, a reflektálás és metaforikus a jelentéstartalma - magyarázta Gémesi Ildikó. Ugyanakkor az utazás- és éjszaka motívum beleégett már a diákok tudatába. Ha erre felfigyelt a diák, nem okozhatott komoly gondot, feltehetően inkább a gimnáziumban végzett diákok tudták ezt jól megoldani.

A fentiek miatt legtöbben feltehetően az összehasonlítást választották - véli a tanár.

A novellaelemzés "szép és rendhagyó feladat"

Szabó Roland, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának doktorandusza szerint a novellaelemzés "nagyon szép és rendhagyó feladat, jó választás, a vizsgázói kreativitásnak is maximális helyet ad". "Rendhagyó feladat, mert megengedi a feladat és maga a szöveg is, hogy a vizsgázó elszakadhasson néha a konkrét iskolaízű novellaértelmezési módszerektől. A feladat a boldogság kérdése köré rendeződik, nem csupán a szövegvilág szintjén, hanem filozófiai értelemben is. A kijelölt szempontok ismeretében érdemes megállapítani, hogy az Esti Kornél-ciklus egyik fontos darabja a novella, ahol el kell különíteni az elbeszélő és Esti Kornél hangját, és pontosan ez adja a novella egyik rendhagyó jellegét" - mondta.