Irodalom
ÉLETMŰVEK
1. Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844 végéig
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre
Az Illés szekerén
című kötetének
A Sion hegy alatt
ciklusa alapján
4. Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály
Levelek Irisz koszorújából
című kötetében
5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső
Esti Kornél
című kötetében
6. József Attila poétikai útkeresése a
Nem én kiáltok
(1924) című kötet megjelenéséig
PORTRÉK
7. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében az
Előszó
és
A vén cigány
című művek alapján
8. Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond
Rokonok
című regényében
9. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor
Psyché. Egy hajdani költőnő írásai
című alkotásában
10. Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza
Iskola a határon
című regényében
LÁTÁSMÓDOK
11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében
13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában
KORTÁRS IRODALOM
14. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében
15. Emlékezet és anekdotikus beszédmód Garaczi László Pompásan buszozunk című regényében
VILÁGIRODALOM
16. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében
SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában
19. Az önismeret drámája: az athéni tragédia sajátosságai Szophoklész Oidipusz király című művében
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
20. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény? Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Magyar nyelv
EMBER ÉS NYELV
1. A nyelv mint jelrendszer
2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya
KOMMUNIKÁCIÓ
3. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége
4. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd, történetmondás, levél, feljegyzés, köszönés)
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
5. A nyelvművelés és a nyelvtervezés jelentősége, szerepe napjainkban
6. A magyar nyelv történetének fő szakaszai
NYELV ÉS TÁRSADALOM
7. Egynyelvű szótárak
8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei
9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői
A NYELVI SZINTEK
10. A szófajváltás, a többszófajúság
11. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű, tagolt és tagolatlan, egyszerű és összetett mondat
12. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel fajtái; a mozaikszók; az összetett szavak helyesírása
A SZÖVEG
13. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező
14. A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői
15. A pragmatikai ismeretek alkalmazása mindennapi szövegek megértésében és alkotásában
A RETORIKA ALAPJAI
16. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése
17. A spontán megnyilatkozás és a tervezett szöveg különbsége
STÍLUS ÉS JELENTÉS
18. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése
19. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek)
20. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat
A tételcímeket az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok, a 2016-os érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
