Irodalom

ÉLETMŰVEK
1. Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844 végéig
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre Az Illés szekerén című kötetének A Sion hegy alatt ciklusa alapján
4. Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Irisz koszorújából című kötetében
5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében
6. József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924) című kötet megjelenéséig

PORTRÉK
7. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében az Előszó és A vén cigány című művek alapján
8. Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond Rokonok című regényében
9. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában
10. Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében

LÁTÁSMÓDOK
11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében
13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában

KORTÁRS IRODALOM
14. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében
15. Emlékezet és anekdotikus beszédmód Garaczi László Pompásan buszozunk című regényében

VILÁGIRODALOM
16. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében

SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában
19. Az önismeret drámája: az athéni tragédia sajátosságai Szophoklész Oidipusz király című művében

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
20. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény? Jonathan Swift: Gulliver utazásai

Magyar nyelv

EMBER ÉS NYELV
1. A nyelv mint jelrendszer
2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya

KOMMUNIKÁCIÓ
3. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége
4. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd, történetmondás, levél, feljegyzés, köszönés)

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
5. A nyelvművelés és a nyelvtervezés jelentősége, szerepe napjainkban
6. A magyar nyelv történetének fő szakaszai

NYELV ÉS TÁRSADALOM
7. Egynyelvű szótárak
8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei
9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői

A NYELVI SZINTEK
10. A szófajváltás, a többszófajúság
11. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű, tagolt és tagolatlan, egyszerű és összetett mondat
12. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel fajtái; a mozaikszók; az összetett szavak helyesírása

A SZÖVEG
13. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező
14. A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői
15. A pragmatikai ismeretek alkalmazása mindennapi szövegek megértésében és alkotásában

A RETORIKA ALAPJAI
16. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése
17. A spontán megnyilatkozás és a tervezett szöveg különbsége

STÍLUS ÉS JELENTÉS
18. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése
19. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek)
20. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat

A tételcímeket az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok, a 2016-os érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.