Az idei felvételin is meg lehet duplázni az érettségi pontokat? Mutatjuk a 2018-as szabályokat.
A 2018-as felvételin is kétféleképpen számolhatnak pontjaikkal azok, akik alap- vagy osztatlan szakra jelentkeznek.
Vagy összeadják a (maximum 200) tanulmányi pontot és a (szintén maximum 200) érettségi pontot, majd ehhez adják hozzá a (a felső limit itt is 100) többletpontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontokat, és ahhoz adják hozzá a többletpontokat. A jelentkezők pontszámát automatikusan a kedvezőbb módszer alapján számolják ki.
Aki felsőoktatási szakképzésre jelentkezik, annak van plusz egy lehetősége: vagy a tanulmányi és az érettségi pontokat adja össze, vagy a tanulmányi pontokat duplázza, vagy az érettségi pontokat szorozz meg a kettővel. A végeredményhez mind a három esetben hozzá kell adni a többletpontokat.
A 2018-as felsőoktatási felvételiről itt találjátok friss cikkeinket.
Ilyenek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai: mennyit érnek az érettségi eredmények?
Hány pontot érnek a 2018-as felvételin az érettségi eredmények? Kalkuláljatok velünk. A tanulmányi pontszámhoz ( erről ebben a cikkünkben írtunk) kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve. Például egy felvételiző magyarból 67, matematikából 87 százalékos érettségit szerzett, történelemből 91, angol nyelvből 85, a választott tantárgyból, franciából pedig 78 százalékot szerzett.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
