szerző:
Eduline

Klebelsberg Kuno oktatáspolitikájáról, a magyarországi cigányság Kádár-kori és rendszerváltás utáni társadalmi...

©

Klebelsberg Kuno oktatáspolitikájáról, a magyarországi cigányság Kádár-kori és rendszerváltás utáni társadalmi, szociális helyzetéről, a reformkori Magyarország gazdaságáról, a Rákóczi-szabadságharcról, a reformáció kulturális hatásairól és a fejlődő országok jelenkori népesedési helyzetéről is írhatnak esszét a diákok az emelt szintű történelemérettségin.

Az emelt szintű töriérettségi írásbeli része 240 perces, a középszintű vizsgával ellentétben itt a diákok nem oszthatják be szabadon az idejüket: az első feladatlapot 90 perc után beszedik, és ekkor osztják ki a másodikat.

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása!

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása.

Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a középszintű feladatsor nem hivatalos megoldásával!

Bejött az érettségizők tippje, de becsapós feladat is van a törivizsgán - itt az első tanári értékelés a középszintű töriérettségiről

1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók

A bolsevik diktatúráról, a rendszerváltásról és Magyarország gazdasági teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a középszintű töriérettségi első részében

Az I. feladatlapra 44 pontot kaphatnak a vizsgázók, segédeszközt nem használhatnak. A 8-14 rövid feladat a források használatát, a szaknyelv alkalmazását és a tárgyi tudást (név, évszám, topográfia) ellenőrzi, általában kell egy szöveget, képet vagy diagramot kell feldolgozni, értelmezni.

Ki az a Klebelsberg Kuno?

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár többször nyilatkozott úgy, hogy követendő példának tartja Klebelsberg Kuno intézkedéseit - nem véletlen, hogy az iskolák állami intézményfenntartó központját is róla nevezték el.

Gróf Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, Arad vármegye, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 12.) egyébként magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.

Hoffmann Rózsa március végén azt mondta, hogy a kormány - Klebelsberg elképzeléseihez hasonlóan - szintén a köznevelés színvonalának javítását tűzte ki céljául, ennek részeként pedig szeretné elérni, hogy olyan tanárok kerüljenek a pályára, akik magasan képzettek és a gyerekek érdekeit tartják szem előtt. Az államtitkár a Testnevelési Főiskolát megalapító Klebelsberg Kunoval újabb párhuzamot vonva elmondta, a jelenlegi kormány által bevezetett mindennapos testnevelés pozitív eredményei már most is látszódnak.

A második rész tíz kifejtendő feladatából két rövidebb, illetve két hosszabb esszét kell írni. A megoldott feladatok között legalább kettőnek a magyar, legalább egynek az egyetemes történelemre kell vonatkoznia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!